Lehet a tudás demokratikus vagy antidemokratikus?

Feltöltve: július 23rd, 2011 | Kategória: gondolatok, olvasmányaimról | Címkék: , , | Nincs hozzászólás »

Volt egyszer egy csoda-iskola Budapesten, ahol az alsós tanító nénik olyan világot teremtettek az osztálytermekben, amelyben jó eséllyel felelős állampolgárok nőnek fel. Fura gondolattársítás? Iskola és felelős állampolgár? Sőt általános iskola és állampolgár? A bejegyzés folytatása »


Mit tanulunk mások gyakorlataiból?

Feltöltve: november 12th, 2010 | Kategória: gondolatok, olvasmányaimról | Címkék: , , , | Nincs hozzászólás »

Jövő hétfőre egy olyan konferenciára hívtak, ahol arról is lesz szó hogyan csinált Milánó és Párizs stratégiát és azt megvalósító szervezetet magának. 20-20 percük lesz a városoknak, hogy tapasztalataikat elmeséljék, majd egy kiállításon is bemutathatják eredményeiket. Ezután fogunk mi „magyar szakértők” arról elmélkedni, hogyan lehetne hasonló eredményeket Budapesten is elérni. Már e héttől jelennek meg rövid cikk és interjúk formájában gondolataink a hg.hu-n, és ott majd élesben is megbeszélhetjük mit is gondolunk.

Logikus a konferenciaszervezők döntése: rövid időbe sokat, hogy nehogy elunja a publikum. Ugyanakkor persze azon is el kell gondolkodni, hogy mit lehet ilyen rövid idő alatt egy komplex gyakorlatból megérteni? Valószínűleg csak annyit, ennyit mindenképpen el akarnak mondani/át akarnak adni nekünk.

Miközben az un. szakmai „tudás-transzfer” mibenlétéről gondolkodtam eszembe jutott egy érdekes cikk, amit egyik vezető szakmai folyóiratban nemrég olvastam. (Sara Gonzalez: Bilbao and Barcelona ‘in Motion’. How Urban Regeneration ‘Models’ Travel and Mutate in the Global Flows of Policy Tourism. Urban Studies. published online 10 September 2010)

A cikk azt elemezte, hogy mit tanult a világ Barcelona és Bilbao megújításának esetéből. A bejegyzés folytatása »


Egy érdekes cikk a tudás szerepéről a társadalmi részvételben

Feltöltve: november 11th, 2010 | Kategória: gondolatok, olvasmányaimról | Címkék: , , , , , , | Nincs hozzászólás »

Sokan ismerik a részvételi demokráciáról és részvételi módszerekről írott irodalom talán leghíresebb esetét a Porto Alegrében 1989-től bevezetett részvétel alapú költségvetés tervezést. Az eset arról szól, hogy Porto Alegrében, ahol a latin-amerikai városokhoz hasonlóan a nagy társadalmi és jóléti különbségek alakultak ki, a katonai diktatúra évei után egy új munkáspárti vezetésű önkormányzat elhatározta, hogy a költségvetés egy részét (kb. 15-20%-át) olyan fejlesztési projektekre fogja költeni, amelyekről társadalmi részvételi folyamatban hoznak döntést. Ehhez olyan folyamatot szervezett, ahol először szomszédsági egységekben döntenek az ott legfontosabb beavatkozásokról, majd egy nagyobb területegység szomszédságainak képviselői egyeztetnek, végül a városi szinten létrehozott Költségvetési Tanács – amelyben a lakosság, civil és gazdasági szervezetek és az önkormányzat is képviselői ülnek – dolgozza ki a források elosztására vonatkozó javaslatot. Ezt a javaslatot az önkormányzat képviselőtestülete tárgyalja, majd meghozza a költségvetés elfogadásáról szóló döntést.

Borzasztó fontos elem volt kezdettől, hogy a költségvetés tervezési ciklus az önkormányzat beszámolójával kezdődik minden évben, amikor az állampolgárok nemcsak azt tudják meg, hogy előző évi terveikből mi, hogyan valósult meg, de azt is megértik mik a lehetőségek ebben az évben, így értelmesen tudnak elvárásaikról egyeztetni. Csak egy percre érdemes itt megállni mennyi olyan elem ad életet ennek a modellnek, amelyről itthon a döntéshozók gyakran megfeledkeznek: (1) a polgár tisztelete (beszámolok és információt adok); (2) a tájékozott döntés feltételeinek megteremtése (előre tisztázott feltételek és folyamat); (3) következetes munka a részvétel fenntartásáért (a polgár visszacsatolást kap korábbi részvétele eredményéről); (4) korrekt meghívó a részvételre (ha döntés születik az lesz az előterjesztés és nehéz lenne – a lehetőségek határain belül – másként döntenie a képviselő-testületnek). Ez mind kell is ahhoz, hogy a polgár részt vegyen és értelmesen tudjon dönteni saját környezete ügyeiről. A bejegyzés folytatása »


Miért fogok írni az érdekes olvasmányaimról?

Feltöltve: november 11th, 2010 | Kategória: gondolatok, munkáimról, olvasmányaimról | Címkék: , , , , | 1 hozzászólás »

Egész nyáron egy olyan önkormányzati képviselő-testületi tréning módszertanának kidolgozásán dolgoztam, amelyet frissen alakult képviselőtestületeknek érdemes tartani. A tréning célja kettős: egyrészről azt szeretné biztosítani, hogy minden tag biztonsággal megszerezhesse azokat a legalapvetőbb ismereteket, amelyekhez a felelősségteljes képviselői munkához szükségesek, másrészről olyan csoport normák és munkafolyamat kialakításához járuljon hozzá, amely segíti az értelmes és a közösség érdekében történő döntéshozást.

Néhány napja tartottam az első ilyen tréninget három önkormányzat képviselőinek. Hál’ istennek nagy siker volt. A résztvevők mindkét cél teljesültét visszaigazolták: sokan rádöbbentek mennyire keveset tudtak, és boldogok voltak, hogy segítséget kaptak a felelősebb munkához. Mások legnagyobb élménye az volt, hogy különböző nézeteket képviselő emberek között értelmes vitát és megegyezési folyamatot lehetett kialakítani, meg lehetett tanulni tisztelni és meghallgatni a másikat és megoldásokat keresni. Megdöbbentek, hogy két nap alatt megtanultak bizalommal együttműködni. Mint a helyi demokrácia elkötelezett híve csak azt remélem, hogy lassan apad majd a lelkesedés, és lesz alkalom újraélesztgetni, amikor majd apad. A bejegyzés folytatása »


© Copyright Pallai Katalin