Interjú a Közösségfejlesztő Nyári Egyetemen

Feltöltve: július 31st, 2011 | Kategória: gondolatok, munkáimról | Címkék: , , , , , , , , | Nincs hozzászólás »


Interjú a Közösségfejlesztő Nyári Egyetemen

Az interjút Velenczei Ágnes készítette velem a Közösségfejlesztők Nyári Egyetemén tartott előadásom után. Az előadás rövid összefoglalója (szintén Ágnes tollából) linken elérhető.


Társadalmi részvételről közösségfejlesztőknek

Feltöltve: július 30th, 2011 | Kategória: gondolatok, munkáimról | Címkék: , , , , , , , , | Nincs hozzászólás »


Tegnap a Közösségfejlesztők Nyári Egyetemén tartottam egy rövid nap nyitó előadást a társadalmi részvételről. Azt hiszem ez a kör egy korábbi publikációm alapján talált rám, amelyről Vercseg Ilona recenziót is írt folyóiratukban. Idelinkelem, mind a kiadványt, mind a recenziót, mert tegnap sokan rákérdeztek.  #mce_temp_url# és #mce_temp_url#

Azért örültem különösen a felkérésnek, mert A bejegyzés folytatása »


Lehet a tudás demokratikus vagy antidemokratikus?

Feltöltve: július 23rd, 2011 | Kategória: gondolatok, olvasmányaimról | Címkék: , , | Nincs hozzászólás »

Volt egyszer egy csoda-iskola Budapesten, ahol az alsós tanító nénik olyan világot teremtettek az osztálytermekben, amelyben jó eséllyel felelős állampolgárok nőnek fel. Fura gondolattársítás? Iskola és felelős állampolgár? Sőt általános iskola és állampolgár? A bejegyzés folytatása »


A mediáció és az akadémia

Feltöltve: május 30th, 2011 | Kategória: gondolatok, Nincs kategorizálva | Címkék: , , , , , , , | Nincs hozzászólás »

Pénteken a Magyar Tudományos Akadémia Rézler Gyula emlékére rendezett tudományos ülésén vettem részt egy panelbeszélgetésben. A teremben ülők közös meggyőződése volt, hogy az alternatív vitarendezési módszerek gyakoribb használatára nagy szükség lenne Magyarországon. A moderátor – Krémer András – záró kérdése az volt, hogy mit tehetne az akadémia a mediáció hazai elterjedéséért.

Nekem kitűnő példaként egy YouTube video jutott eszembe a PON-ról. A PON az alternatív vitarendezési módszerek kifejlesztésében és elterjesztésében óriási szerepet játszó, 1983-ban a Harvard egyetemen indított Project on Negotiation. A videón az alapítók összegzik munkájuk első húsz évének tapasztalatait. Szerintem érdemes meghallgatni őket: gyakorlatilag benne van a Krémer András kérdésére adható válasz nagy része.


Mik is ezek a fontos elemek?

Az első maga a kiindulópont. A tárgyalástechnika oktatása korábban arra koncentrált, hogy milyen tanácsot lehet adni az egyik félnek ahhoz, hogy keményebben és eredményesebben tudjon tárgyalni. Ebben a „versengő” tárgyalástechnikában a legjobb eredmény az alku során elhozott legnagyobb „tortaszelet” volt. Az új projektben a résztvevők azt a kérdést tették fel, hogy milyen tanácsot lehet a feleknek közösen adni annak érdekében, hogy a legjobb megoldás szülessen. Itt a legjobb megoldás már az összességében legjobbat jelentette. Ez a korszakalkotó kérdés nyitotta meg az utat a versengő tárgyalástól az együttműködő, integratív tárgyalás technikák kidolgozása felé és a települési ügyekben a részvétel alapú módszerek felé. A bejegyzés folytatása »


hg.hu interjú

Feltöltve: november 16th, 2010 | Kategória: gondolatok | Címkék: , , , , | Nincs hozzászólás »

Ma jelent meg egy rövid video interjú és cikk, amelyben a társadalmi részvételről mondok véleményt Budapest kapcsán. Akit érdekel a követekező lenken tudja elérni:

http://hg.hu/cikk/epiteszet/10875-a-folyamat-fontossaga


Egy érdekes cikk a tudás szerepéről a társadalmi részvételben

Feltöltve: november 11th, 2010 | Kategória: gondolatok, olvasmányaimról | Címkék: , , , , , , | Nincs hozzászólás »

Sokan ismerik a részvételi demokráciáról és részvételi módszerekről írott irodalom talán leghíresebb esetét a Porto Alegrében 1989-től bevezetett részvétel alapú költségvetés tervezést. Az eset arról szól, hogy Porto Alegrében, ahol a latin-amerikai városokhoz hasonlóan a nagy társadalmi és jóléti különbségek alakultak ki, a katonai diktatúra évei után egy új munkáspárti vezetésű önkormányzat elhatározta, hogy a költségvetés egy részét (kb. 15-20%-át) olyan fejlesztési projektekre fogja költeni, amelyekről társadalmi részvételi folyamatban hoznak döntést. Ehhez olyan folyamatot szervezett, ahol először szomszédsági egységekben döntenek az ott legfontosabb beavatkozásokról, majd egy nagyobb területegység szomszédságainak képviselői egyeztetnek, végül a városi szinten létrehozott Költségvetési Tanács – amelyben a lakosság, civil és gazdasági szervezetek és az önkormányzat is képviselői ülnek – dolgozza ki a források elosztására vonatkozó javaslatot. Ezt a javaslatot az önkormányzat képviselőtestülete tárgyalja, majd meghozza a költségvetés elfogadásáról szóló döntést.

Borzasztó fontos elem volt kezdettől, hogy a költségvetés tervezési ciklus az önkormányzat beszámolójával kezdődik minden évben, amikor az állampolgárok nemcsak azt tudják meg, hogy előző évi terveikből mi, hogyan valósult meg, de azt is megértik mik a lehetőségek ebben az évben, így értelmesen tudnak elvárásaikról egyeztetni. Csak egy percre érdemes itt megállni mennyi olyan elem ad életet ennek a modellnek, amelyről itthon a döntéshozók gyakran megfeledkeznek: (1) a polgár tisztelete (beszámolok és információt adok); (2) a tájékozott döntés feltételeinek megteremtése (előre tisztázott feltételek és folyamat); (3) következetes munka a részvétel fenntartásáért (a polgár visszacsatolást kap korábbi részvétele eredményéről); (4) korrekt meghívó a részvételre (ha döntés születik az lesz az előterjesztés és nehéz lenne – a lehetőségek határain belül – másként döntenie a képviselő-testületnek). Ez mind kell is ahhoz, hogy a polgár részt vegyen és értelmesen tudjon dönteni saját környezete ügyeiről. A bejegyzés folytatása »


Miért fogok írni az érdekes olvasmányaimról?

Feltöltve: november 11th, 2010 | Kategória: gondolatok, munkáimról, olvasmányaimról | Címkék: , , , , | 1 hozzászólás »

Egész nyáron egy olyan önkormányzati képviselő-testületi tréning módszertanának kidolgozásán dolgoztam, amelyet frissen alakult képviselőtestületeknek érdemes tartani. A tréning célja kettős: egyrészről azt szeretné biztosítani, hogy minden tag biztonsággal megszerezhesse azokat a legalapvetőbb ismereteket, amelyekhez a felelősségteljes képviselői munkához szükségesek, másrészről olyan csoport normák és munkafolyamat kialakításához járuljon hozzá, amely segíti az értelmes és a közösség érdekében történő döntéshozást.

Néhány napja tartottam az első ilyen tréninget három önkormányzat képviselőinek. Hál’ istennek nagy siker volt. A résztvevők mindkét cél teljesültét visszaigazolták: sokan rádöbbentek mennyire keveset tudtak, és boldogok voltak, hogy segítséget kaptak a felelősebb munkához. Mások legnagyobb élménye az volt, hogy különböző nézeteket képviselő emberek között értelmes vitát és megegyezési folyamatot lehetett kialakítani, meg lehetett tanulni tisztelni és meghallgatni a másikat és megoldásokat keresni. Megdöbbentek, hogy két nap alatt megtanultak bizalommal együttműködni. Mint a helyi demokrácia elkötelezett híve csak azt remélem, hogy lassan apad majd a lelkesedés, és lesz alkalom újraélesztgetni, amikor majd apad. A bejegyzés folytatása »


© Copyright Pallai Katalin