A probléma, hogy biológiai anyja születése után lemondott róla. A beteg nő sose ismerte anyját, és semmit sem tud róla. Viszont a különleges helyzetre tekintettel hatósági nyomozással megtalálták a biológiai mamát, aki apáca, és felkérték véradásra, úgy, hogy kilétét továbbra is teljesen titokban tarják. Az anya visszautasította a véradást.

A hír óriási felháborodást váltott ki a helyi közösségi medián. Sokan azt követelték, hogy a bíróság kötelezze a biológiai anyát a véradásra. Mások szerint ha nem ad vért, gyilkosság miatt kellene bíróság elé állítani.

Ön mit javasol?

A szavazás eredmény e Facebookon a Play Integrity csoportban.

Bár 12-en arra szavaztak, hogy bíróság kötelezze az anyát a véradásra, a többség – a látszólag érthetetlen döntés ellenére – egyetért a joggal abban, hogy nem kötelezhető valaki orvosi beavatkozásra. Bár ennél az esetnél akár komolyan lehetne érvelni a szabály oldása és a kötelezés mellett is, ahogy többen írták, az alapvető jogot a testünk feletti rendelkezésre nem lehet felülírni.

Szellemes volt a Facebook-on Kalló Miklós hozzászólása is, aki a sok erkölcsetikai érv mellett egy következményetikai érvet is felvet: ha kivételt tennénk, akkor hol szabnánk határt? „Mi van, ha kapunk egy végzést, hogy orvosi leleteink elemzése alapján a bíróság arra kötelez, hogy fél vesénket adjuk oda X. Y.-nak, akinek az életét mentené meg a biológiailag kompatibilis szervünk?”

A többen azt írták a facebook-on, hogy a kötelezésen kívül minden eszközt bevetnének az anya meggyőzésére. Pontosan ez történt ebben az esetben is. A rákos nő mindent bevetett kezdettől, hogy biológiai anyját megtalálja. Bíróság, levéltár, nyílt levél újságokban, közöségi médiában… Majd mikor megkapta a választ, hogy az anya visszautasította a kérést, megírta második szívhez szóló nyílt levelét írt neki. Nem megítélve, hanem tisztelettel és kérve, és küzdve. Mivel ekkorra már komoly visszhangja volt az ügynek a közösségi médián is, a nyílt levél nemcsak a szülőhelye, Como, körüli lapokba, hanem az országos médiába is bekerült. Mivel a mamát nem ismerem, csak az újságokat olvasom, nem tudhatom mi változtatta meg az anya álláspontját, de két héttel az első levél után megjelent a hír, hogy az anya végül megváltoztatta véleményét és adott vért. Daniela, a rákos nő így szerzett magának esélyt a túlélésre, és hogy saját lányát felnevelje.

A Véradásra kötelezés bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A Facebook-on a Play Integrity csoportban a szavazás eredménye:

A szavazók elsöprő többsége sportszerűtlennek ítélte a dzsudokák és edzőik lépését, hogy nem álltak ki izraeli sporttársuk ellen. A hozzászólások ugyanakkor némiképp rossz szájízzel arról szóltak, hogy az Olimpia a profi sporthoz hasonlóan óhatatlanul Összefonódott a politikával és az üzlettel, s ezen nem igen lehet változtatni. De legalább mi megmondtuk!

A Sportszerűség? bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Astra Zeneca az egyik hatásosnak bizonyult vakcina a Covid fertőzés ellen. Viszont az elmúlt napokban olyan hírek láttak napvilágot, hogy az oltás után vérrög-képződés miatt néhány ember meghalt. Az időbeli összeesés nem kérdés ezekben az esetekben. Azonban az eseteket vizsgáló szakértők nem találtak semmilyen okszerű kapcsolatot a halálesetek és az oltás között. Ráadásul a statisztikai adatokat vizsgálva a WHO és az EMA is arra jutott, hogy az esetek száma alacsonyabb, mint az adott időszakban oltás nélkül várható vérrögképződés miatti halálozás. Ráadásul a Pfizer vakcinával beoltott népességben is hasonló számú ilyen haláleset történt ugyanebben az időszakban.

Bár egyelőre semmilyen orvosi, vagy tudományos érveléssel nem támasztható alá, egyre több európai ország – elővigyázatosságból – felfüggesztette az Astra Zeneca vakcina használatát. Ez egész biztosan lényegesen több halálesethez fog vezetni, mint az eddigi statisztikák alapján várható vérrög képződésre visszavezethető halálesetek.

Ha Ön dönthetne, mit mérlegelne és mit döntene?

A Facebook szavazás eredménye

A szavazás és a Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:

A 61 szavazó közül összesen 9-en szavaztak arra az opcióra, hogy leállítanák a vakcina beadását, hogy a közbizalmat erősítsék. A túlnyomó többség nem állítaná le az oltást a további vizsgálatok idejére, mert vagy elfogadták, hogy nem kell tovább vizsgálni, vagy megértették, hogy sokszorosan több ember halálát okozná a késlekedés. Közülük öten kiemelték a tájékoztatás és választási lehetőség fontosságát.

mellett az egyetértés mellett viszont az információkról folytatott vita nagyon érdekes volt és lett. Kalló Miklós érzékletesen írt arról, hogy a korreláció, miért nem okvetlenül kauzalitás. A kommentálók többsége el is fogadta a WHO és EMA álláspontját, vagy a bizonytalan és változó helyzetet, amiben folyamatosan az éppen adott információ alapján tudunk dönteni.

Ezt igazolták az események is. A mi vitánk után, csütörtökön az EMA megerősítette, hogy a rendelkezésre álló információk alapján nem bizonyítható a kauzalitás, az oltás biztonságos. Néhány órával később azonban osztrák és német orvosok mégiscsak azonosítani véltek a kérdéses esetek egy kis részében egy lehetséges okozati összefüggést, ami lehet, hogy nagyon ritka mellékhatásként bekerül majd egyszer a termékleírásba, de – ahogy a többi ritka mellékhatás se – ez se lesz alap a leállításra.

Nekem ez az eset így már nem is a bizonytalanságról szól, hanem arról, hogy a problémákat pontosan elemezni kell, mert tanulni, és azután az embereken jobban segíteni, csak az okok megértésén keresztül lehet. Mint most is, a Covid járvány már annyiszor bizonyította, hogy az információk transzparens megosztása és a szakmai szerveztek együttműködése gyorsította a védekezés és az életmentés hatékonyságát. Ehhez ajánlom az Integritásblog egy másik írását az „extrém-transzparencia” hasznosságáról háborús helyzetben.

Néhány nappal a mi párbeszédünk után, még egy érdekes elemzés látott napvilágot, ami talán azoknak érdekes, akik a múlt héten az Astra Zeneca oltás időszakos leállításra szavaztak, azzal az indoklással tették, hogy növeli a közbizalmat. A lenti diagrammon a kék vonalak jelzik az Astra Zeneca oltásban elvesztett bizalmat azokban az országokban, ahol felfüggesztették az oltást.

A Astra Zeneca vakcina bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Angol állampolgár, Angliában született és nőtt fel. Állítása szerint, megbánva tettét, szeretne visszatérni és új életet kezdeni. Az angol állampolgárságát azonban elvesztette. Anglia biztonsági kockázatnak tekinti, így az ügye tárgyalására se engedi be. A család Bangladesh-ből származik, de oda se mehet. Ott valószinüleg akasztanák.

Mi legyen a sorsa?

A Facebook szavazás eredménye:

A szavazás és a Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:

Komoly érdeklődést váltott ki és erősen megosztotta a szavazókat és véleménynyilvánítókat az eheti dilemma és nagyon érdekes párbeszéd alakult a válaszolók között. Az álláspontok kifejtéséhez volt, aki feltételezéseit osztotta meg, volt, aki a Wikipedia linkjét csatolta alátámasztásnak, amin keresztül még sok más link is elérhető. Mivel a források elemzése szétfeszítené e játék és az Integritásblog kereteit, én az összefoglalóval csak a dilemmaként felvetett történet mélységénél maradok. Abból is az emberi szálra koncentrálok.

Három alapvetően eltérő keretbe lehet sorolni a reakciókat.  Az első csoportba tartozók a 15 éves diáklány döntésére helyezték a hangsúlyt. „15 évesen döntött hibásan. ….Miért ne kaphatná meg az újrakezdés lehetőségét.” Erre a válaszra 19-en szavaztak, de ha hozzászámoljuk azokat is, akik ezt Angliában vagy Magyarországon tennék lehetővé, már 24 szavazó van ebben a csoportban. Így ez a legnagyobb csoport. A második keret az eljárásra fókuszált. 19-en arra az opcióra szavaztak, hogy Nagy-Britanniában álljon íróság elé, és ott döntsenek. Korrekt, jogszerű eljárásban kapjon lehetőséget a lány története tisztázására, és a szakértők és bírák a megalapozott döntéshozásra. 5-en jogosnak ítélték az állampolgárság megvonását. A többiek (11-en) még keményebben elhatárolódó álláspontot képviseltek: ha terroristákhoz állt, viselje a következményeket.

A két poláris álláspontra (az eltévedt kislány és az aktív terrorista) érdemes még egy gondolatot áldozni. Az elsőhöz tartozik Suhajda Virág empatikus bejegyzése, ami akár igaz is lehet a kislányról, aki bedőlt a propagandának, majd érkezése után már nem menekülhetett, odaadták egy férfinak, többszörösen megerőszakolták, ha élni akart együttműködnie kellett, meghaltak gyerekei, PTSD-ben szenved…segítségre szorul. Sok ilyen történetet tártak fel segélyszervezetek és mutattak be dokumentumfilmesek, akik azt próbálták, amit Tikk László is ajánl: „adjunk lehetőséget, hogy elmondja a történetét, és ha lehet tanuljunk belőle!”

A másik oldal Káldos János reakciójából rajzolódik ki, aminek alapja valószínűleg a Wikipedia és a brit sajtó. Azok az interjúk, amiket angol újságírók készítettek Shaminaval 2016 és 2019 Februárja között.  Ezek egy fiatal nőt mutatnak be, aki csatlakozott az ISIS-hez, egy harcos felesége lett, kalasnyikovval járt, szörnyű dolgokat tett. Ráadásul, amikor interjút adott egy szíriai menekülttáborban, csak részben bánta meg amit tett és csak részben utasította el az iszlamisták elveit és szörnytetteit. Miért is kellene egy ilyen szörnyeteget visszaengedni? Jogos az a kérdés is: „mi történik akkor, ha mondjuk London utcáin szembetalálkozik egy szíriai menekülttel, akit még ő „fegyelmezett” az ISIS-rendőrség tagjaként?”

Kereknek tűnik a Wikipédia történet, de az is benne van, hogy az interjúk után, március 1-én el kellett szállítani Shamina-t a szíriai táborból, mert veszélybe került, azért, amit nyilatkozott. Ki tudja mit gondolt és mit mert kimondani. Ezzel visszaértünk a harmadik állásponthoz: egy ember életéről nem újságírók beszámolói alapján, hanem Angliában, amennyire lehetséges biztonságban és jogszerűen lefolytatott eljárásban etikus dönteni.

A Shamina Begun bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A szavazás eredménye a Play Integrity Facebook csoportban:

A Play Integrity csoportban a Facebookon a résztvevők hozzászólásai is olvashatóka. Itt csak a szavazás és vélemények összegzése:

A legtöbben (20) az 1. opcióra szavaztak, azaz, bíznak abban, hogy ők ellen tudnak állni és képesek megtartani az elfogulatlanságukat. Legtöbben így vagyunk ezzel, miközben a szociálpszichológiától a pszichológián át az idegtudományig igen nagy mennyiségű kutatás bizonyítja, hogy ez a tudatunk önámítása, gyakorlatilag senki sem képes kivonni magát a hatás alól, ez a tudatunk alatt hat, és persze a tudatunk kiváló racionalizációval menti föl magát. Ez annyira általános és annyira mélyen gyökerező, hogy kiemelkedőnek számít esetünkben az adat, miszerint számos szavazó szembe nézett ezzel és eleve elutasította a részvételt (13). Voltak, akik, szemrebbenés nélkül elfogadják (4), és voltak, akik olyan megoldáshoz folyamodnának, ami talán egy kicsit enyhíthet a tudattalan hatáson, de az eredményessége erősen kétséges („Előre rögzítem, hogy … — 3)

.A kommentek közül tanulságos Bakos Béla gondolata a csoportnyomásról. Ez csakugyan fontos további nehezítő tényező. A tipikus kommentárok a tudatos racionalizáció valamilyen változatát képviselik, tehát a tudomány mai állása és az én meggyőződésem szerint önámítást képviselnek. Egyértelmű állásfoglalás Tikk Lászlóé az elutasítás mellett és Molnár Istváné a mérlegelés nélküli elfogadás mellett.

A Orvosi konferencia bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A szavazás eredménye a Play Integrity Facebook csoportban:

Play Integrity csoportban a Facebookon a résztvevők hozzászólásai is olvashatóka. Itt csak a szavazás és vélemények összegzése:

Magasan a legtöbben (28+4) egyértelműen elítélik az eljárást, de erről az illetővel beszélnek, nem „dobják fel”. Mindössze 1 ember választotta azt, hogy elmondja valaki másnak, egy másik pedig kerek-perec büntetőfeljelentést tenne. Heten jóindulattal kezelnék az ügyet, segítenének az etikátlan gyakorlat megszüntetésében.

Lényegében ezeket a szavazatokat tükrözik a hozzászólások is. Ami érzésem szerint burkoltan meghúzódik a mögött, hogy a túlnyomó többség a whistleblowing, a nyilvánosságra hozás helyett a négyszemközti megbeszélést és megoldást választja, az a dilemmának az a része, hogy a nyilvánosságra hozatal következtében bezárhatják a klubomat.

Üdítően optimisták vagyunk a személyes meggyőzés, lelkére beszélés sikerét illetően, s nem domborítjuk ki a klub jóhíréhez fűződő érdekeinket. Tipikus következmény elvű megoldás, és nem a kanti szigorú kategorikus imperatívusz alkalmazása.

A Kulb pénztáros bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Korábbi társai – akivel a baráti és sport kapcsolat fennmaradt – nem értik, hogy mi történt, és kérdezik, hogy miért váltott. Úgy érzi, hogy egyrészről sporttársainak joga van tudni az igazságot, másrészről pedig, ha nyíltan beszél indokairól, akkor rombolja azt a közösséget, amelyből ugyan kilépett, de most is fontos neki.

A Facebook szavazás eredménye:

A szavazás és a Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:

Majdnem sikerült még egy olyan dilemmát írni, ahol nem ütköznek a szavazatok. A szavazásból úgy tűnik, hogy a túlnyomó többség nyíltan elmondaná, hogy miért váltott.

A kifejtett vélemények ennél árnyaltabbak. Az egyik álláspont szerint, pont a társak iránti felelősségérzet miatt kell elmondania Józsinak, ha olyan dolgokat lát, ami őket is veszélyezteti. Ezután a beszélgetőpartner dolga, hogy az elmondottakból kiválassza a számára lényeges elemeket és döntsön. Van, aki ennél is továbbmegy: „az információ megtartása szerintem nem segíti a közösség működését.” A másik álláspont „a másikra nem ráerőszakolt, hiteles, de a másikat lehetőség szerint figyelembe vevő őszinteség„. Vagyis, a beszélgető partnertől függ, hogy mit osztok meg. „Aki akar, kérdez, s válaszolok neki, de annyit, amennyit én szeretnék megosztani”. Ebben az alternatívában persze az is benne van, hogy nem mond el semmit, ha nem kérdezik. Hiszen az is lehet, hogy az ő problémája, a többieknek nem probléma. Vagy mások is látják, de nem komfortos szembenézni a problémákkal, mert nem kényelmes váltani. Hát igen, a megírt véleményekből mindig több kiderül, mint a puszta szavazásból.

A A kilépő dilemmája bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Az etikus viselkedés elősegíthető úgy is, hogy tudat alatt emlékeztetjük az embereket az etikus viselkedésre, aminek egyszerű eszközét kínálják az erős kulturális jelképek. Kiváló példával szolgál erre a New Castle-i egyetem pszichológia tanszékének esete.

Az egyetem teakonyhájában lehetett teát és kávét is készíteni, és a becsületkasszában lehetetett a tea vagy kávé ellenértékét leróni. Hó végén kiürítették a becsületkasszát és megvásárolták a következő adag hozzávalót. Azonban minden alkalommal azt tapasztalták, hogy az elfogyasztott adagok árának összegénél kevesebb pénz gyűlt össze, mindig ki kellett egészíteni, hogy megvásárolhassák a következő adagot. Nyilvánvaló, hogy a kollégák időnként kevesebb pénzt tettek be a kasszába, mint amennyit fogyasztottak.

A tanszék egyik dolgozójának az az ötlete támadt, hogy kísérletet végez, hátha befolyásolható a kollégák viselkedése az igazi becsületesség felé. Azt a falat, ahol a kávé és teafőző állt, valamint a becsületkassza volt, kidekorálta, mégpedig úgy, hogy minden héten más volt a dekoráció. A páratlan heteken szemeket ábrázoló fotók és grafikák alkották a dekorációt, a páros heteken virágok fotói és grafikái. A kolléga minden hét végén megszámolta a becsületkassza tartalmát és vezette, hogy miként változik hétről a hétre. Az eredmény egyértelmű és nagyon tanulságos volt: amikor szemek vették körül a becsületkasszát, akkor kis mértékű többlet mutatkozott a pénzben, amikor virágok, akkor a szokásos hiányt tapasztalta.

Nyugodtan feltételezhetjük, hogy a kollégák számára nem tudatosodott, hogy a „szem” szimbóluma milyen kulturális jelentéssel bír, a viselkedésüket mégis jól bizonyíthatóan befolyásolta.

A Isten szeme mindent lát bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Örült nap volt tegnap. Egyedül voltam otthon, sietve távoztam, és a lakásban hagytam a kulcsot. Amikor haza akartam menni kiderült, hogy a családtagoknál sem volt kulcs. Ki kellett nyitatni a bejárati ajtót. A legolcsóbb vállalkozó is borsos árat kért. Gondoltam, hogy rendben van, hiszen ki kell szállnia, szerszámok kellenek, és biztos eltart jó ideig, amíg kinyitja. Meglepetésemre, mindössze egy hitelkártya külsejű lapocskát tett a tok és az ajtó közé, majd egy olyan mozdulattal, mint amikor a kártyát leolvassák, 2 másodperc alatt ki is nyitotta az ajtót. Döbbent tekintetemet látva azt mondta, hogy a lakásajtókra szerelt zárak végül is, csak az átlagemberekkel szemben védenek. Nekik jelzik, hogy a zár mögötti rész magánterület. A betörő a biztonsági záron keresztül is bemegy, ha értelmét látja. Ekkor jutott eszembe, hogy korábbi lakásunkon komoly biztonsági zár volt. Amikor ott zártuk ki magunkat, tényleg nem 2 másodperc volt kinyitni. A szakembernek szerszámai is voltak és legalább 5 percet dolgozott. Lehet, hogy igaza volt a mai emberemnek? Az ajtózár etikai emlékeztető, ami leginkább azokat állítja meg, akik nem eltökélt rablók, hanem a normális többséghez tartoznak, de kísértésbe hajlamosak belecsúszni.

A A lakatos és az integritás bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Az elmúlt évek egyik szervezetpszichológiai best seller könyve az azóta közgazdasági Nobel díjas Richard H. Thaler és Cass R. Sunstein könyve, a „Nudge. Improving Decisions About Health, Wealth, and Happiness” Az ebben a könyvben kifejtett felfogás több szempontból is lényeges a szervezeti integritásra nézve, különöse tekintettel azokra a szervezeti szereplőkre és eljárásokra, amelyek az integritást elősegíteni hivatottak.

A könyv terminológiája eléggé eredeti, ezért célszerűnek látom kicsit körül járni. Itt van mindjárt a „nudge” kifejezés, amit tapasztalatom szerint nem igen fordítanak le más nyelvekre, hanem ezt az angol szót használják a szervezpszichológiai szakirodalomban. Ha mégis megkockáztathatok egy magyarítást, akkor számomra a szép „ösztöke” vagy „ösztökélés” tűnik legközelebb állónak. A lényege az, hogy utasítás, meggyőzés, rábeszélés vagy jutalmazás helyett valamilyen finom, közvetett módon, a emberek gyakran nem tudatos késztetéseire igyekszik hatni. Számomra ilyenformán ez a kifejezés óhatatlanul a manipuláció eufemisztikus leírása. De lássuk mit is értenek a szerzők ezen a kifejezésen.

Idézem a könyv bevezetésében adott példát. Barátnőnk, Karola egy nagy iskolahálózat büfészolgáltatásának főnöke. A párja, Ádám üzleti tanácsadó, aki dolgozott szupermarket láncoknak és vannak tapasztalatai az áruelhelyezés hatásairól. Kitalálják, hogy kísérleteket fognak végezni a Karolához tartozó iskolák körében, és mindegyikben más rendszer szerint helyezik el a büfében kapható ételeket. A kísérlet eredményeként Karola arra a felismerésre jut, hogy az elrendezés maga 25 százalékkal képes befolyásolni az egyes ételtípusok fogyasztását. Így rajta múlik, hogy növeli-e az egészséges ételek fogyasztását az egészségtelenek rovására. De természetesen azt a célt is kitűzheti, hogy az egészségre való tekintet nélkül az elrendezéssel azoknak a beszállítóknak kedvez, akik a legtöbb csúszópénzt adják számára.  Nyilvánvaló, hogy melyik opció van összhangban az integritással, és melyik áll szemben vele.

A szerzők abból indulnak ki, ami Herbert Simontól Daniel Kahnemanon át Dan Arieli-ig és a szerzőkig fontos felismerés és a viselkedés gazdaságtan nevű irányzat megalapozója, hogy az emberek ritkán viselkednek racionális döntéshozókként, ritkán elemzik tudatos, reflektív módon a döntési helyzetet, az opciókat és a következményeket. E helyett tipikusan rövidre zárnak és megszokások, zsigeri késztetések, a többségi minta és hasonló hatások befolyása alatt hoznak döntéseket.  Ezért, mondja nekünk a könyv, ha jót akarunk az embereknek, példánkban az iskolásoknak, akkor ilyen „nudge”-okhoz, ösztökékhez célszerű folyamodnunk.

Erre be is vezetnek két további, kissé fura terminust: a „szabadelvű paternalizmust” (libertarian paternalism) és a „választás építészt” (choice architect). Igen ravasz kifejezések. A szabadelvű tagját Milton Friedmantól kölcsönzik és azt a törekvésüket jelölik vele, hogy az embereknek megadják a döntés szabadságát. Így a paternalizmust, az atyáskodást úgy finomítják a szabadelvű kifejezéssel, hogy megmaradjon a választás szabadsága.  A választás építész pedig a szakértelmét arra fordítja, hogy úgy alakítsa, építse fel a döntési helyzetet, hogy abban az emberek természetes pszichológiai késztetései érvényesülhessenek.

Ez így rém rokonszenves, és nem is véletlen, hogy akkora sikere lett a könyvnek. Azonban jobban belegondolva vannak komoly veszélyei és éppen az integritásra nézve. Maradjunk Karola példájánál. Az ételek elrendezésével, ha jó szándékú, arra törekszik, hogy a diákok nagyobb arányban fogyasszanak egészséges ételeket. A szándék dicséretes, a megvalósítással Ezzel több bökkenő is van:

• mivel nem tudatosan, nem meggyőződésből választanak a diákok, ez a viselkedés csupán az adott konkrét helyzetre, az iskolai büfére korlátozódik
• ha kiderül a manipuláció, akkor egyrészt bumeránghatása lehet, másrészt rombolja azoknak az önbecsülését, akikre irányul; elveszi tőlük a valódi döntés méltóságát
• végül teljesen a manipulátor jóhiszeműségén és tisztességes szándékain múlik, hogy valóban hasznára van-e azoknak, akikre irányul.

Attól tartok, a paternalizmus nem lehet libertárius, vagy ahogy a szerzők fogalmaznak „szabadság megóvó”. Ugyanakkor hiszek benne, hogy a manipuláció adott esetben lehet etikus, de csak akkor, ha kiegészül a másik méltóságát tekintetbe vevő attitűddel. Hogy a példánknál maradjunk, rendben van, hogy az ételek elrendezésének segítségével jó irányba manipulálja a diákok választási reflexeit, de csak akkor, ha ehhez intenzív kommunikáció járul hozzá arról, hogy mi a jelentősége az egészséges táplálkozásnak és miben áll.

A Integritás és manipuláció bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.