Az ingyenes tesztelés fontosságában addig mindenki egyetértett, amíg nem volt elég oltás. Most, azonban már mindenki számára elérhető az ingyen oltás akár előre jelentkezés nélkül is. Oltó buszok cirkálnak, oltópontok létesültek bevásárló központokban, és vannak városok, amelyek az oltást a fiatalok találkozó helyeire viszik (strandokra, diszkóba, klubokba), hogy minél könnyebbé tegyék az oltást, annak, aki hajlandó. Mégis sokan vannak, akik nem fogadják el az oltást.

Ebben a helyzetben politikai vita indult. Az egyik álláspont szerint be kellene szüntetni az ingyenes tesztet azok számára, akik olthatóak lennének. Aki nem akar oltást viselje legalább a tesztelés költségét, ami az oltatlanok számára jelenleg sok helyre a belépés feltétele. A másik tábor az ingyen teszt fenntartása mellett érvel, mert azzal a jelenleg az esetek 50%-át kitevő tünet mentes esetek is karanténba kerülnek.

Ön melyiknek adna igazat?

A Facebookon a Play Integrity csoportban 14-en arra szavaztak, hogy fenn kell tartani az ingyen tesztelést mindenki számára, hogy mind több esetet ki lehessen szűrni. 12-en padig arra, hogy ha valaki nem fogadja el az ingyen oltást, viselje a tesztelés költségét.

Így közel azonos volt e héten a szavazók két tábora. Kettővel többen tartanák fenn az ingyen tesztet, és az álláspontokat kifejtők is emellett érveltek. Balogh Gábor racionális gondolatmenete hibátlan: nem kérdés, hogy a tesztelésből nyert információ értéke meghaladja a tesztelés költségét, így azt közpénzből fedezni védhető. Különösen addig volt ez így, ameddig nem volt elegendő oltás, hiszen akkor ez volt ez egyik eszköz a fertőzések csökkentésére. Most azonban a tesztnél hatásosabb az oltás. Sőt a nagy arányú oltás az egyetlen remény a covid leküzdésére.

Érdekes módon a másik táborból senki nem fejtette ki a véleményét. Feltételezhető, hogy közülük többen nem büntetésnek tekintették a költségtérítést – mint ahogy Molnár István feltételezte – hanem az oltást visszautasító döntés következményeként. Mások, vélhetően abban is reménykedhettek, hogy ha drága dolog visszautasítani az oltást, többen szánják rá magukat. Így nő az esély, hogy egyre kevesebb bajt okoz a covid mindannyiunknak.

Az Európában egyik letöbbet ingyenesen tesztelő Ausztriában még nincs végleges döntés. Németország már döntött, hogy októberben megszüntetik az ingyen tesztet azok számára, akik olthatóak lennének. Egyik ország se teszi általánosan kötelezővé a covid oltást, de a tesztelés költségét ráterheli az elutasítókra. Márpedig az oltatlanok teszt nélkül ebben a két országban egyre kevesebb helyre léphetnek be. Ugyanakkor a kórházi ápolást továbbra is a közösség viseli annak ellenére, hogy a kórházak terhelését már túlnyomó többségben a nem oltottak okozzák. Ez abszolút egybecseng azzal, hogy dohányosok, alkoholisták….. önrombolók kezelésekor se kérdezi senki, hogy tehetett volna-e az illető bármit azért, hogy az állapotát elkerülje.

A Covid teszt dilemma bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A legtöbb cégnek nagy kihívás volt a covid nemcsak a piacon, de a munkaszervezésben is. Részben otthonról dolgozó munkatársak, video megbeszélések és nagyrészt az elektronikus csatornákra szűkülő kommunikáció. Most a kulcskérdés, hogy mi legyen az „új normális”. Visszatérés legyen vagy inkább hibrid munkavégzés? Hiba lenne a kényszermegoldásokat elemzés nélkül tovább vinni. Helyette ki kell találni inkább, mi az, amit érdemes, ami hosszú távon segít.

Amennyiben hibrid munkára áll át a cég, egyszerre kell aktuális konfliktusokra megoldást találni és a menedzsment rendszert megújítani. Sokféle kérdésre kell választ találni.

1. Merre mozduljon el az új rendszer? Mi legyen az arány a jelenlét és távmunka között? Hol és hogyan lehet biztonsággal hibrid munkameneteket alkalmazni? Hogyan lehet az új rendszer kockázatait menedzselni?
2. Hogyan lehet az aktuális konfliktusokat és az átmenetet kezelni?  Ki dolgozhat otthonról és mennyit? Hogyan hozhatók egyensúlyba vélt és valós korábbi és aktuális előnyök és hátrányok? Hogy lehet a bejárókat védeni? Mit lehet a nem oltottakkal tenni?
3. Hogyan lehet fizikailag szétszórt munkaerőt irányítani és menedzselni? Hogy lehet a térben szétszórt struktúrában az egyes munkatársak számára releváns információt célzottan megosztani, a munkafolyamatokban és kommunikációban együttműködő rendszereket és visszacsatolási utakat kialakítani, és még azt is biztosítani, hogy az esetleges diszfunkciók és normaszegések is gyorsan kiderüljenek?
4. Hogyan lehet a távmunkát ellenőrizni? Hogyan lehet a munkatársak viselkedési kockázatát kezelni? Mit és hogy lehet ellenőrizni és számonkérni, és hogyan lehet a belső motivációt erősíteni?
5. Hogyan lehet e a kulcsembereket és tehetségeket megtartani, és a cég mellett elkötelezni?

Sok-sok egymással összefüggő kihívás, amelyekre egyszerre kell megoldást találni. Amennyiben a hagyományos hierarchikus vezetés, tervezés, szabályozás és kikényszerítés (compliance) szemléletével gondolkodunk, meg lehet bízni a HR részleget azzal, hogy tárja fel a lehetőségeket, és azután lehet hatalmi szóval dönteni. Jelen esetben e megközelítés gyengesége, hogy egy-egy szakértő és/vagy döntéshozó nem tudja se összegyűjteni, se feldolgozni a covid alatt keletkezett tapasztalatokat és az aktuális várakozásokat, így kiaknázni se tudja a lehetőségeket. Amennyiben az egyes problémákra koncentrál a munka, komoly kockázata van, hogy javítgatás és foltozgatás lesz az eredmény egy ütőképes új rendszer helyett. Ráadásul a hatalmi szóval átvitt változás gyakran ellenállásba is ütközik. Másfél év krízise alatt összegyűlt stressz, egymásnak ellentmondó várakozások és álláspontok közötti feloldhatatlannak látszó konfliktusok gyengítik majd a megvalósítást. Miközben előfordulhat, hogy a választani tudó legjobb munkatársak dinamikusabban változó cégeknél jobb vagy flexibilisebb feltételeket találnak.

De mit segít a modern integritásmenedzsment szemlélete és módszertana? A korszerű vezetés és az integritásmenedzsment (vagy etikus compliance, vagy compliance 3.0) azért tud új perspektívát kínálni, mert eszköztára a hierarchikus tervezés és irányítás helyett a közegre, kultúrára és viselkedésre irányítja a figyelmet. A működési folyamatokat elkötelezéssel erősíti.

Alaptétele, hogy az új működésmód és szabályok erejét a megalkotás folyamata erősítheti a legjobban. Legyen az belső kontrollrendszer, etikai vagy viselkedési kódex, amennyiben a működés apró részleteit ismerő munkatársak is részei lehetnek az új működés kialakításának, esély van rá, hogy jóval hatékonyabb megoldásokat találnak. Azt javasolják, ami tényleg működik, ahogy tudják és hajlandóak csinálni. Ráadásul aki úgy érzi, hogy része volt a folyamatnak, az érti és akarja is, mert hisz benne. Ha jól van a folyamat kitalálva, akkor azt is érzékeli a munkatárs, hogy a többiek is értik az új rendszert, így bízhat bennük, hogy ők is követik majd. Ettől a ponttól nem kizárólag vertikális kontroll biztosítja a szabályszerű működést, és nem egy ellenőrző vezető, aki nem lát mindent és ereje bármikor gyengülhet, hanem a munkatársak is biztosítják a rendszert kölcsönös elvárásaikkal.

Rendben, de működik ez nagyobb cégeknél is? Igen, de ez már nem a szemlélet, hanem módszertan és szakértelem kérdése. Mega cégek valósítanak meg manapság olyan folyamatokat, amelyek képesek a munkatársak bevonására és elkötelezésére. Pontos folyamattervezés és moderálás szükséges, de ha sikerül, a közös alkotás a legerősebb csapatépítő eszköz a vezetők kezében. A közös alkotás tapasztalat, arról, hogy számítok, kapcsolatokat teremt emberek, és a cég és munkatársai között, és bizalmat, hogy hasonlóan látjuk és értjük a dolgokat. Ha a menedzserek figyelnek, kialakul az is, hogy hogyan lehet az új hibrid munkát irányítani és mik azok a távmenedzsment eszközök, amiket létre kell hozni, vagy meg kell tanulni. Ettől alakul át egyszerre és rendszerként felhatalmazás, felelősség, együttműködés és ellenőrzés. A poszt-Covid munkafolyamatok kulcskérdései.

Kapcsolódó linkek:

A Poszt-covid munkaszervezés bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Jogos a szabadalmi védelem feloldása a krízis miatt?

A Facebook szavazás eredménye:

A szavazás és a Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:

Érdekes, hogy ezen a héten a szavazásban a három népszerű opció ugyanannyi szavazatot kapott. A hozzászólások magyarázatokat is adtak. Az alapvetően elvi állásponton túl, hogy a tulajdon jog nem csorbítható, megjelenet az az érv is, hogy azért is szükség van a szellemi tulajdon védelmére, hogy az innovációból keletkező haszon lehetővé tegye a hosszú és kockázatos befektetést. Ezek a vélemények alapvetően liberális piaci elveket és logikát tükröznek. Ehhez kapcsolódik az az álláspont is, hogy a vészhelyzet miatt nem kell szétdúlni a kialakult és működő rendszert, hanem vészhelyzeti megoldások kellenek.  Például a gyártási know how átadása, ami történik is. Hiszen semmi nem utal arra, hogy a kormányok gyorsabban tudnak reagálni, innoválni, gyártást szervezni, mint magán cégek és a piac. A piaci árakat viszont nem tudja minden ország megfizetni. Amennyiben a piac hatékonyságát elfogadjuk, a megoldás a hozzáférés támogatása lehet.

Ezzel az állásponttal ellentétes volt azoké, akik feloldanák a szabadalmat a krízis idejére, mert azt feltételezik, hogy így gyorsabban megvalósulhat a globális immunizálás. Ez arra a feltételezésre épül, hogy a szabadalom feloldása a szellemi terméket létrehozó cégek profitját úgy tereli át a rászorulókhoz, hogy közben a gyártás is hatékonyabbá válik és a vakcina ára is csökkenne. Ezzel az állásponttal szemben háromféle kétséget vetnek fel a szakértők. Az első, hogy a szabadalom feloldása szétrombolja azt az gazdasági rendszert, ami a gyógyászati fejlesztéseket lehetővé teszi. A másik érv az, hogy jelenleg a legerősebb gyártási korlát az alapanyaghiány. A harmadik érv szerint a vakcinagyártás komplex és kifinomult biotechnológia. Nulláról gyártósorokat építeni hónapokig tart és a megfelelő minőségbiztosítás kialakítása se lehetséges bármely környezetben. Ezért a fejlődő országokban a vakcina gyártás helyett a vakcinához jutására lenne okosabb koncentrálni.

Végülis ezt teszik azok az etikus cégek, akiket a válaszolók is beidéztek, amelyek a krízis idejére visszafogják az áraikat. És azok az országok, amelyek csatlakoznak a támogató mechanizmusokhoz.

A A szabadalom sorsa bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Astra Zeneca az egyik hatásosnak bizonyult vakcina a Covid fertőzés ellen. Viszont az elmúlt napokban olyan hírek láttak napvilágot, hogy az oltás után vérrög-képződés miatt néhány ember meghalt. Az időbeli összeesés nem kérdés ezekben az esetekben. Azonban az eseteket vizsgáló szakértők nem találtak semmilyen okszerű kapcsolatot a halálesetek és az oltás között. Ráadásul a statisztikai adatokat vizsgálva a WHO és az EMA is arra jutott, hogy az esetek száma alacsonyabb, mint az adott időszakban oltás nélkül várható vérrögképződés miatti halálozás. Ráadásul a Pfizer vakcinával beoltott népességben is hasonló számú ilyen haláleset történt ugyanebben az időszakban.

Bár egyelőre semmilyen orvosi, vagy tudományos érveléssel nem támasztható alá, egyre több európai ország – elővigyázatosságból – felfüggesztette az Astra Zeneca vakcina használatát. Ez egész biztosan lényegesen több halálesethez fog vezetni, mint az eddigi statisztikák alapján várható vérrög képződésre visszavezethető halálesetek.

Ha Ön dönthetne, mit mérlegelne és mit döntene?

A Facebook szavazás eredménye

A szavazás és a Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:

A 61 szavazó közül összesen 9-en szavaztak arra az opcióra, hogy leállítanák a vakcina beadását, hogy a közbizalmat erősítsék. A túlnyomó többség nem állítaná le az oltást a további vizsgálatok idejére, mert vagy elfogadták, hogy nem kell tovább vizsgálni, vagy megértették, hogy sokszorosan több ember halálát okozná a késlekedés. Közülük öten kiemelték a tájékoztatás és választási lehetőség fontosságát.

mellett az egyetértés mellett viszont az információkról folytatott vita nagyon érdekes volt és lett. Kalló Miklós érzékletesen írt arról, hogy a korreláció, miért nem okvetlenül kauzalitás. A kommentálók többsége el is fogadta a WHO és EMA álláspontját, vagy a bizonytalan és változó helyzetet, amiben folyamatosan az éppen adott információ alapján tudunk dönteni.

Ezt igazolták az események is. A mi vitánk után, csütörtökön az EMA megerősítette, hogy a rendelkezésre álló információk alapján nem bizonyítható a kauzalitás, az oltás biztonságos. Néhány órával később azonban osztrák és német orvosok mégiscsak azonosítani véltek a kérdéses esetek egy kis részében egy lehetséges okozati összefüggést, ami lehet, hogy nagyon ritka mellékhatásként bekerül majd egyszer a termékleírásba, de – ahogy a többi ritka mellékhatás se – ez se lesz alap a leállításra.

Nekem ez az eset így már nem is a bizonytalanságról szól, hanem arról, hogy a problémákat pontosan elemezni kell, mert tanulni, és azután az embereken jobban segíteni, csak az okok megértésén keresztül lehet. Mint most is, a Covid járvány már annyiszor bizonyította, hogy az információk transzparens megosztása és a szakmai szerveztek együttműködése gyorsította a védekezés és az életmentés hatékonyságát. Ehhez ajánlom az Integritásblog egy másik írását az „extrém-transzparencia” hasznosságáról háborús helyzetben.

Néhány nappal a mi párbeszédünk után, még egy érdekes elemzés látott napvilágot, ami talán azoknak érdekes, akik a múlt héten az Astra Zeneca oltás időszakos leállításra szavaztak, azzal az indoklással tették, hogy növeli a közbizalmat. A lenti diagrammon a kék vonalak jelzik az Astra Zeneca oltásban elvesztett bizalmat azokban az országokban, ahol felfüggesztették az oltást.

A Astra Zeneca vakcina bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A szavazás eredménye a Play Integrity Facebook csoportban:

A Play Integrity csoportban a Facebookon a résztvevők hozzászólásai is olvashatóka. Itt csak a szavazás és vélemények összegzése:

36-an azonnal értesítenének mindenkit már covid gyanúval is, 4-en csak gyorsteszttel megerősített gyanúval. Az összefoglalót meg e héten a hozzászólók meg is írták. Hetek óta a covid dilemmák, mind azt mutatták, hogy kevesen bíznak a hivatalos eljárásokban és a közhatalomban. Viszont az „embertársainkkal szembeni erkölcsi kötelességeinkkel” tisztában vagyunk. A szomorú csak az, hogy ezt a kötelességet, bizalmat élvező közhatalommal együtt és összehangban sokkal hatékonyabban lehetne érvényesíteni. Különösen járvány idején!

6Flóra Bauer and 5 others1 commentLikeCommentShare

A Covid fertőzés bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A szavazás eredménye a Play Integrity Facebook csoportban:

A Play Integrity csoportban a Facebookon a résztvevők hozzászólásai is olvashatóka. Itt csak a szavazás és vélemények összegzése:

A válaszokban leírt Vaxigrip történet is azt mutatja, hogy a felvetett dilemma reális. És dilemma a javából. Gyakorlatilag ugyan annyi szavazat érkezett a három alternatívára: nem küldene a megbízhatatlan partnernek, szoros ellenőrzés mellet küldene és nem törődne a partnerben rejlő kockázattal.

Érdekes, hogy a vélemények egy része két másik dilemmát vetett fel. Az egyik dilemma a társadalmon belüli elosztási elv. Jelenleg az európai országok a legveszélyeztetettebb idősek oltásával indulnának, majd az egészségügyi dolgozókkal folytatnák. E stratégia középpontjában a halálozás csökkentése áll. Ugyanakkor komoly érvek hozhatók fel a terjedés csökkentését a középpontba helyező stratégia mellett is. Ilyen stratégia estén. nem az idősekkel, hanem az aktív, un. szuper-terjesztőkkel kellene indulni. Az egészségügy lehet közös metszett, de ekkor a fő célcsoport az idősekről a fiatalokra tolódik. Mindkét stratégia társadalmi hasznosságára készültek modellszámtások, amelyek az elosztási vitában komoly érvek alátámasztására alkalmasak.

A másik dilemma a fejlett és fejlődő országok közötti elosztás. Itt az egyik korábbi dilemmában idézet számtás azt igazolta, hogy az összes halálozás jelentősen csökkenne a világon, ha a fejlett országok szolidárisan járnának le. Ezzel szemben Tóth Antal azt vetette fel, hogy a fejlett világ saját magát szedje rendbe mielőbb. Így a rászorult országoknak is jobban tud majd segíteni.

A Vakcína elosztás 2 bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Hasonlóan más európai országokhoz, nálatok is van egy mobil telefonos alkalmazás, a StopCoronaApp, amelyet minden állampolgár le tud tölteni az okostelefonjára, és amennyiben engedélyezi a geoadataihoz való hozzáférést, és hajlandó az alkalmazást értesíteni, ha pozitív lesz, akkor az alkalmazás biztosítja, hogy minden olyan személy értesítést kap, aki veszélyes közelségbe került a feltételezhető fertőző időszakban. A rendszer védi az adatközlő adatait. Az értesített nem tudja azonosítani a fertőző szemmélyét, csak a veszélyről kap értesítést. Ez alapján azonnal teszteltetheti magát és addig kerülni tudja az érintkezést embertársaival, amíg nem kap negatív leletet. Az alkalmazás így a letöltő számára biztosítja, hogy azonnal megtudja, ha az ő útjait keresztező embertársa covidos lett, így azonnal megtehet mindent szerettei és ismerősei védelmében.

Az üzemeltetők és a kormány mindenkit biztosít arról, hogy az adatokat megfelelően védik, nem fér hozzájuk illetéktelen, nem használhatóak más célra, és aktualitás után azonnal megsemmisülnek.Magánemberként ennek az alkalmazásnak a használata az egytelen dolog, amivel hozzájárulhatsz a fertőzések csökkentéséhez.

A szavazás eredménye a Play Integrity Facebook csoportban:

A Play Integrity csoportban a Facebookon a résztvevők hozzászólásai is olvashatóka. Itt csak a szavazás és vélemények összegzése:

A szavazók túlnyomó többsége letöltené (25:4). Ennek ellentmondani látszottak ez első leírt vélemények, amelyekben a bizalomhiány dominált. Alapvetően a kormánnyal és szolgáltatókkal szembeni bizalomhiány, ami, ahogy Köves Melinda írja, nemcsak az alkalmazás terjedésének gátja, feltételezhetően az oltást is akadályozni fogja.

Ezután Kolin-Sabján Katalin tudta átkeretezni a kérdést. Azért tölti le, mert a társadalom többi tagjában bízik. Ehhez az alkalmazáshoz ugyanis elég, hogy ha az emberek használják. Az alkalmazás automatikusan értesíti a veszélyeztetetteket – a fertőzött személyéhez nem köthető módon. Innen, ahogy Varga Géza írja, tisztesség kérdése. „Miért ne legyek tisztességes” még ha nem is bízom mindenki tisztességében? Ennyi az, amit bárki megtehet a járvány megfékezésére és az áldozatok csökkentésére.

Itt érdemes egy lépéssel tovább is menni. Ahogy Kenéz György is írja, jó néhány európai országban az okos telefonhasználók jelentős hányada letöltötte és vélhetően sok ember életét megvédte a korai figyelmeztetés. Finnországban a lakosság fele használ hasonló alkalmazást, és az országban jelenleg a napi új esetek száma kevesebb, mint 10 %-a a magyarországinak. Persze ehhez az is kell, hogy a finn kormány covid-stratégiájának is nagyobb saját polgárai közötti hitele, így a lakosság együttműködése is erősebb. Így a járvány során az emberek pozitív tapasztalatokat is szerezhettek a társadalmi együttműködésről, ahogy sok más európai országban is.

Egy nyitott kérdés maradt: szükségszerű, hogy a kormánnyal szembeni bizalmatlanságunk mindenre ráömöljön? Szükségszerű, hogy a kormánnyal szembeni bizalomhiány a kollektív cselekvéssel szembeni bizalmat is gyengítse?

A StopCovid alkalmazás bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A szavazás eredménye a Play Integrity Facebook csoportban:

A Play Integrity csoportban a Facebookon a résztvevők hozzászólásai is olvashatóka. Itt csak a szavazás és vélemények összegzése:

Ez volt az első hét, ahol gyakorlatilag mindenki hasonlót gondolt. Úgy tűnik csak a vérmérséklet árnyalta a válaszokat, és a párbeszéd a jogi helyzet tisztázásával meg is állt. Az előző dilemma alapján az sem meglepő, hogy a szavazás kizárólag egyéni mérlegelésről és stratégiákról szólt. Pedig, ahogy az utolsó hozzászólásban Kaiser János leírja, van protokoll, csak vagy nem ismert, vagy nem veszik az érintettek komolyan.

Pedig a járvány megfékezése, kollektív akcióprobléma. Akkor működik hatékonyan, ha közhatalom és emberek együttműködnek. Erre lenne a kríziskommunikáció.

A válaszokból úgy tűnik, hogy a képletből a közhatalom hiányzik.

A Covid pozitív bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Az esetkutatások szerint az elmúlt hónapban a fertőzések több, mint 60%-a magánélet eseményein történt (esküvők, baráti összejövetelek, családi ünnepségek), ezért átmenetileg az ilyen magánrendezvények nem engedélyezettek. Hetek óta kéri a kormány és a közszereplők az embereket, hogy tartsák be a szabályokat. Mégis sok a szabályszegés, de a rendőrség nem tud mindenütt fellépni.

Az elmúlt napokban egyes politikai szereplők azzal a kéréssel fordultak az emberekhez, hogy jelentsék szomszédaikat, amikor szabályszegést észlelnek.

Mit teszel?

A szavazás eredménye a Play Integrity Facebook csoportban:

A Play Integrity csoportban a Facebookon a résztvevők hozzászólásai is olvashatóka. Itt csak a szavazás és vélemények összegzése:

A válaszok markánsan azt mutatták, hogy a többség elzárkózik attól, hogy egy morálisan gyengének ítélt hatalommal, hatósággal lépjen kapcsolatba, nekik jelentsen. Ebben a kontextusban a kérdés így a feljelentés konnotációját hordozta. Úgy tűnik, ez a legtöbb válaszolónál le is állította a tovább gondolást, azaz, hogy egy ilyen összejövetel milyen veszélyeket hordoz a környezetére nézve.

A szórványos alternatív opciókból kiderül, hogy a cselekvést önmagában nem utasítanák el, nem valamiféle közönyről van szó, hanem a politikai és közhatalommal szembeni bizalmatlanságról. Sükösd Anikó a legvilágosabb ebben, aki azért nem jelenti, mert bízik a közösségi kontroll hatékonyságában.

Számunkra az a tanulság, hogy ezt kell minden lehetséges eszközzel erősíteni, mert a „hivatalos” út nem járható.

A Jelentsd a szomszédod! bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Nemrég nyilvánosságra hozta egy hiteles tudós grémium modellszámítását, ami szerint, amennyiben 2021 márciusra kész a vakcina és azt nem vásárlóerő szerint, hanem kiegyensúlyozottan osztanák el az országok és emberek között, akkor 61%-kal kevesebb ember halna meg a járvány miatt. Amennyiben elfogadja ennek a modellszámításnak az eredményét, és döntéshozó lenne, támogatná.

A szavazás eredménye a Play Integrity Facebook csoportban:

A Play Integrity csoportban a Facebookon a résztvevők hozzászólásai is olvashatóka. Itt csak a szavazás és vélemények összegzése:

A szavazók 90%-a hajlandó lenne átengedni a vakcinákból még mielőtt saját országa szükséglete kielégítésre kerül. Érdekes azonban, hogy akik véleményt is írtak, nem érveltek (mint más dilemmáknál), hanem érzéseiket és álláspontjukat osztották meg. Ráadásul a két határozott álláspont a szavazás eredményéhez képest ellentétes irányba mutat.

Miért lehetett ilyen nehéz ez a kérdés? Mert emberek vagyunk, akik tudják, hogy szegény országokban a miénknél sokkal nagyobb halálozást, szenvedést és kárt okoz a Covid-19. Segíteni akarunk embertársainkon. Ráadásul azt is tudjuk, hogy egy globalizált világban szinte lehetetlen a határainkon kívül kialakult nem kívánatos folyamatok hatásait érdekkörünkön kívül tartani. A szegény országok támogatása így etikai és gyakorlati megfontolások alapján is védhető.

Ekkor érkezik a hír, hogy a nagy emberi közösségben csökkentené a szenvedést, és segítené a járvány megfékezését, ha saját polgáraink teljes védelme előtt átengednénk a vakcinákból. Hamarabb megszűnne ez a krízis, és hamarabb kezelhetőek lennének a negatív hatásai. Egy döntéshozó szemszögéből kellett gondolkodni. Mik az alternatívák?

Amennyiben egalitárius politikai filozófia alapján döntök, minden ember pont annyit ér. Minden emberrel szemben felelősséget vállalok. Megosztom a vakcinákat a legkiegyensúlyozottabb módon, hogy a negatív hatásokat minimalizáljam. Konzervatív filozófia alapján, nem egyetemes a felelősségem. Lojális vagyok családommal, közösségemmel, nemzetemmel szemben. A közösségem érdekét előtérbe helyezhetem. Tudom, hogy ha saját népemet előnyben részesítem, akkor a tudósok szerint, összességében, a földön nagyobb károkat fog okozni a covid-19 járvány. Az információban az azonban nem volt benne, hogy itthon is kevesebb áldozat várható-e, ha arányosan osztják a vakcinákat. Nekem pedig ez kulcskérdés. Ha itthon lényegesen több áldozat várható, akkor a konzervatív álláspont szerint, a lehető legtöbb vakcinát kell megszereznem, hogy mindenkit beoltsak, aki hagyja magát. Arra kell fókuszálnom, hogy itthon mielőbb megszünjön a járvány. Egy megmentett élet itthon egynél nagyobb szorzóval számít egy megmentette élettel szemben a világon.

A Covid vakcína elosztás bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.