A képzés során izgalmas párbeszédben, együtt gondolkodva, vitatkozva, megismerünk meg és alkalmazunk olyan fogalmakat, kereteket és módszereket, amelyek segítenek nehéz etikai kérdések mérlegelésében. A dilemmákon keresztül, magunkat is mélyebben megismerjük, és eszközöket kapunk ahhoz, hogy a saját utunkat jobbá tegyük.

Részletes leírás és bejelentkezés itt

A kurzus 2023. február 23-án 19.00 órakor kezdődik. Majd hat csütörtök esti alkalom következik. Hat izgalmas, másfél órás beszélgetés, ahol nehéz etikai dilemmákból indulva beszéljük meg az alkalmazott etika alapgondolatait és a hivatásetika, üzleti- és közszolgálati etika alaptételeit és olyan módszereket ismerünk meg, amelyek segítenek nehéz döntési helyzetek végig gondolásában. Mindez közérthető formában és a gyakorlatban alkalmazható gondolati kereteket és módszereket mutatva.

A hat alkalom témái:

1. Alapgondolatok és alapfogalmak:
   1. Etikai mérlegelési perspektívák
   1. Dilemmák, amikor az etikai perspektívák alapján egymással ütköző következtetésekre jutunk
   1. A „gyors” ösztönös és érzelmi reakciók és a „lassú”, racionális mérlegelés szerepe az etikai döntésekben
   1. Racionalizálás és más döntési csapdák
2. Személyes dilemmák és módszerek nehéz helyzetek véggigondolására:
   1. Mérlegelési lépések és folyamatok, amik segíthetnek
   1. Társak szerepe a mérlegelési folyamatokban
   1. „Tesztek” a megoldási alternatívák ellenőrzésére
   1. Meghatározó személyes döntések – döntő pillanatok, amik hatással vannak a további utunkra
3. Hivatásetika:
   1. Hivatásetikai dilemmák különböző területekről
   1. A hivatásetika társadalmi szerepe, természete és alapvető elvei
   1. Hivatás etikai kódexek szerepe és működése
   1. A személyes és hivatásetikai mérlegelés lehetséges konfliktusai
4. Közszolgálati etika, integritás és korrupciómegelőzés:
   1. Etikai dilemmákon keresztül a közszolgálati etika alapvetései
   1. Korrupció elméletek és hatásaik az antikorrupciós stratégiákra
   1. Integritásrendszer: nemzeti, szervezeti és személyes integritás összefüggései
5. Etikus vezetés és üzleti etika
   1. Alapvető üzleti dilemmák és mérlegelési perspektívák
   1. Viselkedésetikai megfontolások
   1. Lehet-e és érdemes-e etikusan vezetni és működni egy korlátozottan etikus világban?
6. Az én utam
   1. Saját tapasztaltok elemzése: etikai önismeret
   1. Mire érdemes figyelnem nehéz döntési helyzetekben?
   1. Értékválasztások és az út, amin járok
   1. Etika és életminőség

Minden beszélgetés után felkerül egy összefoglaló és más olvasnivalók a kurzus oldalára. Azért csak a beszélgetések után, hogy szabadabban tudjunk együtt gondolkodni az egyes témákról. Meggyőződésem ugyanis, hogy ha együtt gondolkodunk, vitatkozunk, együtt fedezzük fel a különböző lehetséges álláspontokat és egy ilyen alkotó párbeszédben alakítja ki mindenki a saját álláspontját, akkor mélyebben megérti a témát és használhatóbb tudást kap. Ráadásul azt őriz meg, amivel egyetért.

Ha ez után olvassa az összefoglalót, az már azt fogja visszaidézni, ami neki fontos és talán segít mindazt összerendezni is, ami elhangzott.

Azért fontos nekem, hogy így tanítsak, mert a döntésekig mindenkinek magának kell eljutni, én csak fogalmakat, kereteket és módszereket tudok mutatni, amelyek segíthetnek az úton.

Remélem találkozunk!

A Dilemma-beszélgetések a Webunin bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A linken elérhető: Viselkedési gubancok és etikai menedzsment

A Az integritás fejlesztése bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Készítettem egy nem egészen félórás, nyúlfarknyi bevezetést az etikai mérlegelésbe és integráns döntésekbe. 2 egyszerű dilemma van benne, és azokon keresztül bepillantás az etikai mérlegelésben, meg egy komolyabb dilemma, amin keresztül mutatok egy módszert is arra, hogyan lehet az inetgráns cselekvést egy nehéz dilemma helyeztben mérlegelni.

Mindez csak ízelítő a nemsokára megjelenő mélyebb kurzusaimhoz, amik etikai döntésekről, viselkedésetikai megközelítésről és etikai és integritásmenedzsmentről szólnak majd. Meggyőződésem, hogy alapvető gondolatokat adok át cég- és más szervezetek vezetéséhez, sikeres karrier és megelégedett, boldog élet építéséhez.

Elérhető a Webuni.hu oldalon a következő linken.

A Gyakorlati etika bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Az elmúlt napokban százezrek álltak átlag több, mint 8 órát a sorban, hogy végső búcsút vehessenek Erzsébet királynőtől a Wesminster Hall-ban. Ha ezeket az órákat összeadjuk, elképesztő időt és energiát áldoztak az emberek arra, hogy bejuthassanak.

Látszólag a sor bár így a korlátos hozzáférés igazságos elosztására szolgált, mert bárki beállhatott. Vagy mégse? Hiszen sokaknak így se volt esélye vagy állapota, vagy más kötelezettségei miatt.

Ön szerint lehetett volna még igazságosabb módszert találni?

A Facebook Play Integrity csoportjában így szavaztak:

E héten nem pörgött a játék. Rendben is van így, hiszen másféle dilemma volt ez, mint a többi.

Aki szavazott vagy hozzászólt, – egy ember kivételével – mind a sort tartotta a legetikusabb elosztási mechanizmusnak, mert így nem a gazdagok jutnak előnyhöz, akik drága jegyeket is meg tudnak vásárolni. Lehet, hogy az alternatíva megfogalmazása is befolyásolta a szavazókat? Lehet, hogy elég jó érzést hívott elő, hogy ne gondolkodjunk tovább? Pedig a szövegben az is benne volt, hogy így az elfoglalt emberekkel és kötött munkaidőben dolgozókkal volt igazságtalan a rendszer, mert ők nem tudtak 8-10 órát várni a sorban. Így hát mégiscsak volt itt dilemma.

Korbuly Ádám volt az egyetlen, aki kétségét is kifejezte, bár ő is a sorra szavazott. Azt gondolta, hogy a gazdag így is tudott „bér-sorállót” venni magának. Így is van ez sokfelé, sőt van, ahol köztudott, standard ára is van a bér-sorban állásnak. De nem Angliában, ahol a sorban állasnak hagyománya van. A fair play szabályait követő nemzeti sport. Mikes György írta erről How to be an Alien című könyvében: ” Az angol, ha egyedül van, fegyelmezett egyszemélyes sort alkot.”

A mostani londoni sorban-állásban is volt rendszer, ami védte e hagyományt. Átadhatatlan karszalagokat kaptak az emberek, amik alapján megtarthatták a helyüket, ha valami szükséglet miatt ki kellet pár percre lépniük. (mert hát 8-10 óra alatt ilyen is történik) Sőt még azzal is próbálták a szervezők a legigazságosabb elosztást megvalósítani, hogy volt egy gyorsabb sor a mozgáskorlátozottaknak.

Akárhogy is, egy szellemes Twitter kommentáló szerint: „a sok kilométeres rendezett sorra az angol performance művészet egyik legnagyobb alkotásaként emlékezhetünk.”

A Elosztási dilemma bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Mit képviselne?

A Facebook Play Integrity csoportjába így szavaztak:

Nem szokványos dilemmának bizonyult az eset, ami valóságon alapul. Valószínűleg a kislány motivációi nem váltak világossá, érthető módon, így a legtöbben (60%) Sükösd Anikó tisztázó alternatívájára voksoltak. A második legerősebb álláspont a ragaszkodás szigorúan az igazsághoz. Ez egyébként abból a szempontból is támogatható alternatíva, hogy megegyezik a kislány szándékaival. A többi, kis támogatottságú változat a magatartás, mint érdemjegy komolytalanságát érintette. Pedig egy igazi poroszos, jó alattvalót nevelő iskola számára ez kiemelten fontos.

A A jó kislány dilemmája bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A Facebook szavazás eredménye:

A szavazás és a Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:

Úgy tűnik, kicsit magas volt a labda. Hat szavazat híján a túlnyomó többség, összesen 48 szavazó vélte úgy, hogy nem jogos a FIDELITAS gesztusa. Jó érzés volt tapasztalni, hogy társainkat amúgy is foglalkoztatta a jelenség, amit mutat, hogy jó pár okos írást linkeltek be. Ezek közül különösen szimpatikus volt számomra az Azonnali írása arról, hogy a „méhlegelő” akció voltaképpen a magyar paraszti jó hagyományokat viszi tovább budapesti köztereken.

Bevallom, a téma választásában önző motivációm is volt. A kertemben kb. 600 négyzetméter valaha gyep van, ami ma már vadvirágos rét. Néhány éve meghagyom „gazosra”, amiért eddig a feleségem morgott. Most már viszont megvan a meggyőződés is, miért nem használok fűnyírót!

A Jog a rendhez bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Ön mit gondol?

A Facebook szavazás eredménye:

A szavazás és a Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:

A szavazók közül összesen 25-en nem engednék versenyezni, mert szerintük az, hogy férfiként nőtt fel és férfi csontozata és izomzata fejlődött, előnyt jelent. Közülük 5-en transzolimpiát javasoltak, ami egyelőre nincs. Hárman, azért engednék nőként versenyezni, mert eltiltani igazságtalan lenne. Hiszen mindenkinek joga van részt vennie a sportversenyeken. A nőnek joga a női a férfiaknak a férfi versenyben.

Érdekes, hogy volt egy szavazó, aki mindkét alternatívára szavazott. Feltételezhetően egyik szavazatát az erkölcsi parancs diktálta, hogy minden embernek joga van versenyezni. Márpedig Hubbart, nő. Így csak nőként versenyezhet. Másik szavazatát ismeretei a férfi és női fizikum különbségéről. Márpedig Hubbart férfiként nőtt fel. Ugyanakkor az se kérdés, hogy az erős hormonkezelések izomzatát megváltoztatták, de mennyire?

A transgender nők női versenyben való részvételét elutasító női sportolók és hatóságok érvelése szerint nem olyan mértékben, hogy a versenyt igazságossá tegye. Viszont az IOC (Nemzetközi Olimpiai Bizottság) kártája szerint a részvétel emberi jog, ezért a transgender nő nevezhető. Ezt az elvet nem lehet feladni. Ugyanakkor az IOC jelenleg az esélyegyenlőség biztosítására tesztoszteron határértéket határozott meg. Az olimpiai szabályok ezt a kérdést jelenleg úgy kezelik, hogy a sportoló tesztoszteron szintjének legalább egy évig 10 nmol/L alatt kell lennie ahhoz, hogy nevezhessen. Annak ellenére, hogy a kérdés policy szinten még nem zárult le, mert a különböző nemzetközi szövetségekben és között is van még vita, hogy milyen tesztoszteron szint és milyen időhatár lenne megfelelő, az elvi alap egyre szélesebb körben elfogadott.

Június 2-án egy közleményt is megjelentetett a – döntésben illetékes – IOC, amelyben megerősítette, hogy az olimpiai mozgalom alapvető elve mindenféle diszkrimináció – köztük a gender diszkrimináció – ellen fellépni.

A Súlyemelő olimpikon bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Egy hete jelentette be Naomi Osaka, a női tenisz világranglista második helyezettje, hogy visszalép a Roland Garrosról azután, hogy a szervezők 15.000 dollárra büntették azért mert nem vett részt az első meccse utáni sajtótájékoztatón. Azzal is megfenyegették, hogy amennyiben nem tesz eleget média szereplési kötelezettségének, kizárják a Grand Slam küzdelmekből, ami a tenisz élsport legfontosabb versenysorozata. Naomi döntését szociális szorongásos zavarával indokolta, ami miatt bizonyos közszereplési szituációk komoly mentálhigiénés veszélyt jelentenek számára. A jelenleg személye körül kialakult vita élesen felveti az élsportoló, versenyszervezők és a média kapcsolatát.

Ön mit gondol?

23-an arra szavaztak, hogy a sportolónak (az embernek) joga van eldönteni, hogy vállal-e sajtótájékoztatót. 21-en arra, hogy a szervezőnek joga van kizárni a sportolót a versenyből, ha a sajtótájékoztató benne volt a szerződésben. 3-an még keményebb álláspontra szavaztak: azért nem utasíthatja vissza, mert a média része az élsportnak. Ezt pontosítja Varga Géza azzal, hogy az élsport szerinte média, szövetségek és sportolók közös vállalkozása. Cirkusz, ahogy Molnár István fogalmaz.

Ebben a cirkuszban jogosnak látszik az elvárás, hogy tenisz és médiaszereplés együtt jár, akkor is, ha a végén a kupát vagy érmet mégiscsak a teniszre kapja a sportoló. A probléma persze ott kezdődik, hogy ez a Cirkusz elfoglalta az élsportot a népszerű sportágakban. Csak úgy tud élsportoló lenni valaki, vagyis a világranglistát vezetni, ha olyan versenyek szerződését aláírja, ahol neki kötelező sajtótájékoztatókon is részt venni. Naomi Osaka azzal érvvel, hogy ő teniszezni tud, de fóbiája van a sajtótól. Ezért csak teniszezni akar, de jelenleg ilyen világranglista nincs a teniszben.

Erre az álláspontra a teniszvilág reakciói pont annyira megosztottak voltak, mint a mi párbeszédünkben kifejtett vélemények. Egyik végponton azok, akik szerint, ha bajnok akar lenni, el kell fogadni a vándorcirkusz szabályait, a másik végponton azok, akik szükségesnek tartanák a szenzáció hajhász riporterektől és ragadozó paparazzi-któl való védelmet.

Ez az a kérdés, ami messze túlmutat Osakan és a teniszen, de a közelmúltban egyre több helyzetben felmerült. Ebben a történetben azonban Osaka mentális problémájával kapcsolatos „coming out”-ja két kérdést még felvet, amire Kabai Zoltán felevetései is utalnak. Járnak-e a más területeken már eltérő mentális állapotokra elfogadott egyenlő bánásmód szabályok élsportolóknak is? (felmentés, védelem) Amennyiben nem jár a védelem eltérő mentális állapot esetén a veszélyeztető helyzettől a versenyben való részvétel veszélyezetetése nélkül, akkor nevezhető-e még tenisz világbajnoknak az, akinek esetleg a legjobbak egyikével nem kellett megküzdenie? Osaka azt ígérte, hogy ezt a helyzetet próbálja majd a Roland Garros után tisztázni a Grand Slam szervezőkkel.

Komoly társadalmi projekt egy teniszezőtől!

A Naomi Osaka bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A Facebook szavazás eredménye:

A szavazás és a Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:

Ez volt az első dilemma, ahol nem ütköztek a nézőpontok, pedig dilemma ez a javából.

A tudományos szakirodalom három szempontból volt más, mint a filmek letöltése. Nagyon leegyszerűsítve az érveket: 1. a cél nem „szórakozás”, hanem közérdek: a fejlődést segítő tudományos és szakmai munka, és/vagy a közgondolkodás formálása. 2. Ha az ember nem dolgozik olyan tudományos intézménynek, amely hozzáférést ad az elektronikus könyvtári programokhoz, nem tud „megfizethető” szolgáltatást találni. 3. A horribilis díjak jelentős része nem az alkotók, hanem a kiadók bevétele. A kialakult rendszer nem szolgálja a megfelelően a világ jobbulásán dolgozó értelmiséget. Amíg egy-egy új szakkönyv akár 100-200 Euróba is kerülhet, és egy vezető folyóirat egy cikkéhez való hozzáférés 10-50 Euro is lehet, ahol nincs jó könyvtár, az árak nem engedik meg, hogy az ember lépést tartson szakmájával és részt vehessen a nemzetközi szakmai párbeszédben.

A Library Genesis és Sci-hub weboldalakat olyan elkötelezett orosz és kazah értelmiségek hozták létre, akik a tudományos élet margójára szorulva érezték magukat és kollegáikat olyan országokban, ahol a vezetés nem áldozott a tudáshoz való hozzáférésre. Céljuk a tudományos eredmények szabad terjedésének támogatása azzal, hogy ellenszolgáltatás nélkül tesznek elérhetővé könyveket és tudományos folyóiratokat. A jogi támadások ellenére, változó URL-elken, 2008 illetve 2011 óta működnek.

Az orosz, kazah és fejlődő ország értelmiségeihez hasonlóan sok magyar kutató, értelmiség és érdeklődő se engedheti meg magának, hogy megvegye a neki fontos új publikációkat. Ha nem kap a legális elektronikus keresőkhöz hozzáférést, a friss szakirodalom jelentős része csak ezeken az oldalakon keresztül érhető el, etikus értelmiség mégis nehéz dilemmaként éli meg használatukat.

A Tudományos szakirodalom bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Banksy rendkívül népszerű, ma is élő, aktív művész. Grafittisként kezdte, később Steve Lazarides-szel, papír- és vászonnyomatokat is készített, és kiállításokat rendezett, ahol a nyomatokat ajándékba adták. Személyét titokban tartja.

A közelmúltban a világ több városában nyílt Banksy kiállítás, ahol grafitti fotók, eredeti művek, és más művészek által készített reprodukciókat láthat és vásárolhat a közönség. Óriási az érdeklődés és valószínűleg a rendezők haszna is.

A legtöbb kiállítás plakátja is egy-egy Banksy művet használ, és általában kis betűvel az is szerepel rajta, hogy „engedélyezetlen kiállítás”.

Banksy honlapján az olvasható, hogy „A közönségnek tudnia kell, hogy a kiállításokat…. a művész beleegyezése és közreműködése nélkül szervezték. Kérem, hogy eszerint kezeljék őket!”

A Facebook szavazás eredménye:

A szavazás és a Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:

Összegzés helyett a torrent és a Banksy dilemma margójára

Mindkét dilemmában sokan elutasították az alkotó engedélye, vagy haszna nélküli megtekintést. Ha a torrentről letöltött filmet, vagy a Banksy kiállítást etikai kérdésként tesszük fel, logikus a válasz, hogy nem helyes egy kortárs művész alkotásait belegyezése és részesedése nélkül használni, kiállítani, vagy áruba bocsájtani. Ennek ellenére dübörög a torrent és kígyóznak a sorok a Banksy kiállításokon. És erre is van sok jó magyarázat.

Banksy esetén például van egy másik perspektíva is: érdekel a kiállítás. Banksy azért festette műveit, hogy lássák az emberek. A legtöbbet városi falakra festette, ahol mindenki láthatja. Amit alkotott, nemcsak a helyiek számára vált érdekessé és relevánssá, jóval szélesebb közönséget megérintett. Világszerte szeretik, követik fiatalok és idősek, akik maguk számára valami fontosat találnak a műveiben. Sokan érzik, hogy a művek nekik is szólnak, de nem tudják megengedni maguknak, hogy elutazzanak azokba a városokba, ahol láthatók, vagy megvegyenek egy eredeti nyomatot, aminek ára égbe szökött.

Ezek is fontos gondolatok, és folytathatóak egy egészen más etikai mérlegelés irányába. Nem személyes érdek, hanem a kultúrához való hozzáférés alapján. Alapvető közérdek lenne, hogy minél szélesebb rétegek férjenek hozzá a művészethez, kultúrához és tudáshoz. Mindenkinek érdeke a tájékozott polgár és a fontos kulturális alkotások terjedése. Banksy esetében itt olyan korlát van, amit a kiállítás némileg old, de egyedül sokan nem tudnak átlépni.

A torrent dilemmánál sokan azt írták, hogy elvből fizetnek filmekért és zenéért, mert a művészetnek ára van és már vannak megfizethető csatornák, mint a Netflix, HBO, Spotify. A „megfizethető” persze relatív. A világ jelentős részén a többség számára ezek a szolgáltatások se férnek bele a családi költségvetésbe, se a világ fejlődését segítő új könyvek, folyóiratok, amelyek elemzései egy fenntarthatóbb irányba befolyásolhatnák a közgondolkodást. Az egyenlőtlen hozzáférés csak növeli a feszítő egyenlőtlenségeket.

A következő dilemmában ezt a kérdést vetjük fel. Tudományos szakirodalommal kapcsolatban.

A Banksy kiállítás bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.