Miután Oroszország elindította az Ukrán offenzívát, néhány cég kivonult az országból. Voltak olyan cégek, akik később, a szankciók hatására vonultak ki,voltak akik időszakosan felfüggesztették vagy csökkentették a tevekénységüket. És voltak, akik folytatták.Vizsgáljuk ezt a dilemmát egy olyan cégvezető perspektívájából, aki határozottan elítéli és agressziónak tartja az orosz inváziót. Ebből a perspektívából melyik alternatívát választanád és miért?

Érdekes volt, hogy ezzen a héten a szokásosnál jóval kevesebben reagáltak a dilemmára. Pedig dilemma a javából, amit kitettem. Talán túl komplex dilemma, mert egyszerre van benne egy kemény etikai kérdés és egy nehéz gazdasági mérlegelés. Ráadásul, mint mindig egy ilyen játékban, hiányos az információ, ami a gazdasági mérlegelést korlátozta, ahogy Váradi Csilla is megjegyezte. Ez akár az etikai mérlegelés felé is terelhette volna párbeszédet. A számok azt mutatják, hogy ez is történt.

A Yale egyetemen működő CELI elemzése szerint, amelyben 1600 céget követtek nyomon, a cégek egy harmada vonult ki, vagy függesztette fel a működését, egy harmad időszakosan állt le és egy harmad folytatta a tevékenységét.  Nálunk a szavazás aránya elvszerűbb volt: 63% vonulna ki, 21 % szavazott az időszakos felfüggesztésre és 14% a tevékenység változatlan folytatására. De hát persze szavazni könnyebb, mint egy cég nevében dönteni, ahol egy drasztikus döntés akár a cég csődjéhez is vezethet. Ráadásul vezetőkkel, tulajdonosokkal, részvényesekkel is meg kell egyezni.

Esetünkben a gazdasági mérlegelés siralmas eredményt hoz. A kivonuló cégek nemcsak az orosz piacról érkező bevételeket veszíthetik el, hanem – a 2022 decemberben hozott intézkedések alapján – a vagyonukat legfeljebb a kormányzat által megbízott értékelés 50%-án adják el, ha egyáltalán találnak vevőt. Ilyen mértékű vagyonvesztést nehéz felvállalni és nem is mindenki képes rá. Ráadásul az áron alul eladott vagyon a Putin rezsimet támogatja. Micsoda sakkjátszma!

Az etikai mérlegelés kiinduló pontja egyrészről az erkölcsetikai megfontolás lehet miszerint semmilyen formában nem támogat és nem működik együtt a cég a rezsimmel. Adóival se támogatja a háborús gépezetet. (becslések szerint akár 18 md $is lehet a maradó cégek adóbefizetése) Ugyanakkor azzal, hogy munkahelyet ad, elvben az ártatlan polgárokat támogatja. Ha kivonul őket sújtja legérzékenyebben. Viszont maradni reputációs kockázatot jelent és persze komoly kockázata van a szankciók miatt a beszerzési láncok elakadásának is. Ezek az érvek visszavezetnek az üzletben gyakrabban használt utilitarizmus mérlegeléséhez.

Természetesen az etikai megfontolás elvezethet oda is, hogy egy gazdasági vezető, nem a gazdasági, hanem etikai érveket helyezi előtérbe a döntésében. Az, hogy ezt megteszi-e személyiségétől és helyzetétől is függ. Egy azonban biztos. A gyakorlati üzleti etika időnként eltávolodik az absztrakt etikai érveléstől. Komplex kihívások, egymással gyakran ütköző elvek, érdekek és megfontolások esetén az etikai mérlegelési kompetencia mégis segíthet önazonos döntéseket hozni a vezetőnek és azt meghatározni, hogy számára hol a piros vonal.

A Cégek felelőssége bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A képzés során izgalmas párbeszédben, együtt gondolkodva, vitatkozva, megismerünk meg és alkalmazunk olyan fogalmakat, kereteket és módszereket, amelyek segítenek nehéz etikai kérdések mérlegelésében. A dilemmákon keresztül, magunkat is mélyebben megismerjük, és eszközöket kapunk ahhoz, hogy a saját utunkat jobbá tegyük.

Részletes leírás és bejelentkezés itt

A kurzus 2023. február 23-án 19.00 órakor kezdődik. Majd hat csütörtök esti alkalom következik. Hat izgalmas, másfél órás beszélgetés, ahol nehéz etikai dilemmákból indulva beszéljük meg az alkalmazott etika alapgondolatait és a hivatásetika, üzleti- és közszolgálati etika alaptételeit és olyan módszereket ismerünk meg, amelyek segítenek nehéz döntési helyzetek végig gondolásában. Mindez közérthető formában és a gyakorlatban alkalmazható gondolati kereteket és módszereket mutatva.

A hat alkalom témái:

1. Alapgondolatok és alapfogalmak:
   1. Etikai mérlegelési perspektívák
   1. Dilemmák, amikor az etikai perspektívák alapján egymással ütköző következtetésekre jutunk
   1. A „gyors” ösztönös és érzelmi reakciók és a „lassú”, racionális mérlegelés szerepe az etikai döntésekben
   1. Racionalizálás és más döntési csapdák
2. Személyes dilemmák és módszerek nehéz helyzetek véggigondolására:
   1. Mérlegelési lépések és folyamatok, amik segíthetnek
   1. Társak szerepe a mérlegelési folyamatokban
   1. „Tesztek” a megoldási alternatívák ellenőrzésére
   1. Meghatározó személyes döntések – döntő pillanatok, amik hatással vannak a további utunkra
3. Hivatásetika:
   1. Hivatásetikai dilemmák különböző területekről
   1. A hivatásetika társadalmi szerepe, természete és alapvető elvei
   1. Hivatás etikai kódexek szerepe és működése
   1. A személyes és hivatásetikai mérlegelés lehetséges konfliktusai
4. Közszolgálati etika, integritás és korrupciómegelőzés:
   1. Etikai dilemmákon keresztül a közszolgálati etika alapvetései
   1. Korrupció elméletek és hatásaik az antikorrupciós stratégiákra
   1. Integritásrendszer: nemzeti, szervezeti és személyes integritás összefüggései
5. Etikus vezetés és üzleti etika
   1. Alapvető üzleti dilemmák és mérlegelési perspektívák
   1. Viselkedésetikai megfontolások
   1. Lehet-e és érdemes-e etikusan vezetni és működni egy korlátozottan etikus világban?
6. Az én utam
   1. Saját tapasztaltok elemzése: etikai önismeret
   1. Mire érdemes figyelnem nehéz döntési helyzetekben?
   1. Értékválasztások és az út, amin járok
   1. Etika és életminőség

Minden beszélgetés után felkerül egy összefoglaló és más olvasnivalók a kurzus oldalára. Azért csak a beszélgetések után, hogy szabadabban tudjunk együtt gondolkodni az egyes témákról. Meggyőződésem ugyanis, hogy ha együtt gondolkodunk, vitatkozunk, együtt fedezzük fel a különböző lehetséges álláspontokat és egy ilyen alkotó párbeszédben alakítja ki mindenki a saját álláspontját, akkor mélyebben megérti a témát és használhatóbb tudást kap. Ráadásul azt őriz meg, amivel egyetért.

Ha ez után olvassa az összefoglalót, az már azt fogja visszaidézni, ami neki fontos és talán segít mindazt összerendezni is, ami elhangzott.

Azért fontos nekem, hogy így tanítsak, mert a döntésekig mindenkinek magának kell eljutni, én csak fogalmakat, kereteket és módszereket tudok mutatni, amelyek segíthetnek az úton.

Remélem találkozunk!

A Dilemma-beszélgetések a Webunin bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A linken elérhető: Viselkedési gubancok és etikai menedzsment

A Az integritás fejlesztése bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Jelenleg sok országban megengedett, hogy petesejteket vegyenek a mesterséges megtermékenyítési kezelésben résztvevő nőktől. Ezen petesejtek némelyikét megtermékenyítik és visszaültetik a nő testébe, míg a többi, nem megtermékenyített petesejtet a nő beleegyezésével át lehet adni más nőknek.

Mesterséges megtermékenyítési kezelésben nem résztvevő nőknek tilos a petesejt adományozása. Ennek következtében akut hiány alakul ki petesejtekből, ami ajtót nyit a spekulációnak és a petesejtekkel való üzletelésre.

Ebben a helyzetben elfogadhatónak tart-e olyan
szabályozást, ami lehetővé teszi pl. a hirdető pár számára petesejt vásárlását mesterséges megtermékenyítési kezelésben nem résztvevő nőktől?

A Facebook Play Integrity csoportjában a következőképpen szavaztak:

A szavazók szinte egyöntetűen elfogadhatónak találták, hogy a példához hasonlóan hirdetés útján kívánságra rendelt petesejtet lehessen vásárolni, illetve eladni. Gosztonyi Ádám úgy tudja, hogy az adományozást nem kötik az IVF eljárásban való részvételhez. Az én forrásom szerint viszont ez gyakori, sőt talán tipikus (a forrásom 2014-es). Patócs László érvelése szerint más kategória, mint a szerv adományozás, mert a petesejt újra termelődik.

Itt világosan az utilitárius és a kanti erkölcsi felfogás ütközéséről van szó. Az utóbbi azért tartja etikailag elfogadhatatlannak az eljárást, mert az emberi lényt dologiasítja, árucikké degradálja. A konkrét példát azért hoztam fel, mert nagyon világosan úgy rendel a házaspár, ahogy egy árucikket rendelünk.

A Petesejt transzplantáció bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Készítettem egy nem egészen félórás, nyúlfarknyi bevezetést az etikai mérlegelésbe és integráns döntésekbe. 2 egyszerű dilemma van benne, és azokon keresztül bepillantás az etikai mérlegelésben, meg egy komolyabb dilemma, amin keresztül mutatok egy módszert is arra, hogyan lehet az inetgráns cselekvést egy nehéz dilemma helyeztben mérlegelni.

Mindez csak ízelítő a nemsokára megjelenő mélyebb kurzusaimhoz, amik etikai döntésekről, viselkedésetikai megközelítésről és etikai és integritásmenedzsmentről szólnak majd. Meggyőződésem, hogy alapvető gondolatokat adok át cég- és más szervezetek vezetéséhez, sikeres karrier és megelégedett, boldog élet építéséhez.

Elérhető a Webuni.hu oldalon a következő linken.

A Gyakorlati etika bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Kate Clanchy – egy angol tanár, író és költő, aki évtizedekig tanított egy londoni szegény negyed állami iskolájában – 2019-ben publikálta életrajzi regényét „Gyerekekről, akiket tanítottam és arról, amit tőlük tanultam” címmel. Óriási siker volt. Őszinte, inspiráló írásként ünnepelték a kritikusok és még Orwell Díjat is nyert vele.

Később azonban támadások érték: a támadók egyes gyerekek bemutatását rasszistának és megbélyegzőnek tartották, és felháborodásuknak adtak hangot, hogy a kiadók világa nem veszi figyelembe az ő álláspontjukat és érzékenységüket. Az írónő rövid védekezési próbálkozása után, a kiadó bejelentette, hogy az író a „sajátos érzékenységű olvasók” javaslatai alapján javítani fogja a könyvet.

Ön mit gondol?

A Facebook-on a Play Integrity csoportban így szavaztak.

A szavazók és hozzászólók többsége az írói szabadságot védte. Mindössze 3 szavazó és egy hozzászóló tartotta jogosnak az igényt, hogy olvasói csoportok érzékenységére is tekintettel legyen az irodalmi mű szerzője és kiadója.

Bár a beszélgetésbe bekerült az etnográfia is, nem kérdés, hogy itt életrajzi regényről van szó. Egy olyan író tollából, aki egy londoni szegénynegyedben tanította azokat a gyerekeket, akikről ír. A tehetségesebbek irodalmi publikációit is támogatta, miközben ismert író és költőként publikált és számtalan irodalmi díjat nyert. Bár én nem olvastam a könyvet, de a szerző munkássága alapján feltételezem, az elfogadást és empátiát, és azt, hogy az alkalmazott leírások és jelzők a helyzetek érzékeltetését szolgálták. Nevek nélküli történetek, villanások emberi sorsokból és helyzetekből, amiből – ahogy a könyv címe is utal rá – az írónő úgy érezte, hogy tanult és gazdagodott.

A történet érdekessége szerintem nem is a hangos felháborodás. A kritika, ha párbeszédet indít, szintén a tanulást szolgálhatja. Számomra a rémísztó ebben a történetben az, hogy párbeszéd helyett, a kiadó és írónő is nyilvános bocsánatkérésre és a könyv javítására kényszerült. Ray Bradbury, a 451 fahrenheit szerzője írta, hogy sokféle módja van a könyvégetésnek.

A Írói szabadság? bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A szavazás eredménye a Facebookon a Play Integrity csoportban:

A szavazás és hozzászólások összegzése:

Marine Le Pen szempontjából nem előnyös a szavazás eredménye. Bár 16 szavazó a javaslata mellett szavazna, elfogadva az érvelését a francia normákról – és tegyük hozzá a nők egyenjogúságáról, mert ez is része a kommunikációjának. Összesen 22 szavazó a javaslat ellen szavazna, alapvetően liberális érvekkel, az egyéni szabadság, a szabad vallásgyakorlás elvére hivatkozva.

Ebből a szempontból megfontolásra érdemes az a 9 támogatást kapott opció, hogy a vallási kisebbségek joga a saját normáik szerint élni. A kérdés, hogy ennek hol van a határa? Az belefér, hogy a családfő megtiltja a lányának, hogy líceumba menjen? Vagy, megtiltja, hogy nem muszlimmal lépjen intim kapcsolatba, ad abszurdum a becsületgyilkosságot is kilátásba helyezve? Ilyen megfontolásokat szem előtt tartva kíváncsi volnék, mit ért Káldos János a teljes liberalizáción?

Számomra nagyon rokonszenves volt Hulesch Bors és Bényi Rita vitája, amit sok más értékes hozzászólás mellett a Facebookon a Play Integrity csoportban lehet elolvasni.

A Kinek a normája? bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Volt azonban egy másik dilemma is ebben a kérdésben, amire érdekes módon senki sem reagált. Alapvető szabályozási feladat, hogy amikor szükséges vagy érdemes, a közhatalom a társadalmi érdek alapján korlátozza a gazdasági szereplők tevékenységét és termékeik funkcióit. Etikus szabályozás a társadalmi kárt minimalizálja. Egy autó esetében ez annyit jelentene, hogy a legkevesebb áldozatra programozzák az autót. Ugyanakkor, ha az autópiac szintjén mérlegeljük a kérdést, akkor más az eredmény: felmerülhet, hogy ha nem feltétlenül a vezetőt/vevőt védi a program, kevesebben fogják megvenni az autonóm autókat. Így nemcsak a gyártók veszítenek potenciális bevételükből, hanem az autonóm autók biztonságából adódó társadalmi haszon is csökken, mert többen maradnak az emberek által vezetett autókban, és az ő hibáik akár több embert is megölhetnek. Így a társadalmi szinten jó szabály eldöntése nem tisztán elméleti etikai mérlegelés kérdése, hanem az emberi reakciókkal is számolni kell.

Megér ezért pár sort az a kérdés is, hogy vajon mit tennének az emberek? Ki venne olyan autót, ami őt áldozná fel ilyen esetben?

Feltehetően lennének olyan emberek is, akik racionális etikai mérlegelés után – mély etikai meggyőződéstől vezetve – hajlandóak lennének – az ilyen ritka karambolnál – az ő életüket feláldozó autót választani. Tiszteletre méltó, tudatos integritás vezethet ilyen döntéshez, amire társadalmi szinten kockázatos lenne építeni. Az ember ösztönös válasza az önvédelem. Ha azt kérdezik, hogy átadod-e az irányítást egy autónak, amely baleset során nem okvetlenül téged véd, az első, gyors válasz a legtöbb embernél a „NEM” lenne. Hátborzongató érzés átadni a kontrolt egy autónak, amiről az ember tudja, hogy van olyan helyzet, amikor feláldozná őt idegenek életének megmentésérért. Az etikai viselkedéstan szerint ezek az emberek jó eséllyel el is altatnák magukban azt a gondolatot, hogy etikus mégis az első változat lenne. Önvédelmi kognitív torzítás ez, ami motivált vaksághoz és korlátozott etikussághoz vezet, mely fogalmakról korábban részletesebben írtunk már bejegyzéseket.

Ilyen helyzetben van az etikus szabályozásnak fontos szerepe. A szabályozó nem a vásárló és nem is a gyártó, hanem a közérdek semleges képviselője. Feladata, hogy pozíció-függetlenül mérlegeljen. Ha erre képes, elkerülheti azokat a kognitív torzításokat, amelyeket bármely pozíció önérdeke szül. Az ilyen szabályozó pedáns elemzés után vélhetően arra kötelezné a gyártókat, hogy a legkevesebb áldozatra programozzanak. A szabályozó integritásának szépsége, hogy amennyiben megvalósul az etikus szabályozás, az formálja a helyzetet és az emberek helyzetértékelését is. Valószínűleg sokan azok közül is, akik önfeláldozásra nem lennének hajlandóak, belátnák, hogy így is valószínűleg nagyobb biztonságban vannak a jó autonóm autóban, mintha emberi sofőrre bíznák magukat. A gyártók pedig nem a vezető feláldozásával, hanem azzal hirdetnék az autót, hogy mindig optimális, és a károkat minimalizáló döntést hoz.  Így az extrém helyzet, amivel vitát provokáltunk, eltompulna a vevők észlelésében. Vele együtt pedig az a teoretikus probléma is, hogy olyan sokan lépnének vissza az autonóm autóvásárlástól, hogy az autók nagyobb biztonságának alig lenne közlekedésbiztonsági hatása.

Nicsak, mennyire máshova jut a viselkedési etika, mint a direkt racionális mérlegelés.

A Az autonóm autó margójára bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Erről a kísérletről könyvtárakat írtak. Michel J. Sandel Mi igazságos, mi nem? című könyve például (ami magyarul is olvasható) etikai szempontból elemzi a kérdést.  Integritás szempontból azonban az idegtudományi magyarázat fontosabb, amit az összefoglalóban István le is írt. Amikor racionális agyunkkal mérlegeltünk, az 1:5 arány volt a döntés alapja. A második változatban azonban az ember közelsége és az érintés az ösztönös, érzelmi központot is bevonta, ami felülírta az egyszerű képletet és megálljt parancsolt. Ne ölj!

De miért is fontos ez az integritás szempontjából? Mit tanít ez a vezetőknek és integritás szakembereknek? Azt, hogy dönteni nem okvetlenül a számító és kalkuláló agyunkkal döntünk. Ezért, ha embereket befolyásolni és irányítani akarunk, meg kell érteni „az ösztönös, érzelmi agy” (amygdala) szerepét is a döntésekben.  (Sok könyv jelent meg ebben a témában a közelmúltban. Például Daniel Kahneman Gyors és Lassú gondolkodás c. könyve magyarul is elérhető)

Én gyakran játszom el ezt a kísérletet etika és integritás előadásokon és tréningeken, első lépésként, amikor a résztvevőket a racionális szabályok, szankciók és külső ösztönzők világából az etikai menedzsment belső motivációkat célzó eszközei felé akarom vezetni. A tapasztalat, hogy az ő válaszuk is megváltozik a keretezés miatt. Ez a tapasztalat megnyitja az embert mind arra, amit a szervezeti döntések és viselkedések belső rugóiról, és az értékek és integritás, a közös küldetés, elköteleződés, kötődés és normák erejéről el akarok mondani. Ez az a biztos alap, amin az etikai menedzsment eszközei és az integritásmenedzsment alaptétele, a szabály- és érték-alapú eszközök közötti harmónia fontossága érthetővé válik.

De hiszen erről már sokat rtunk itt a blogon, ahogy a lenti linkek is mutatják, így lezárásnak csak egy ókori bölcsesség: hogy harci szekerét a harcos az út közepén tudja tartani, egyaránt kézben kell tartania az értelem szekeret húzó fehér lovát és a szenvedély fekete lovát.

Kapcsolódó korábbi bejegyzések

Szabályok betartása vagy integritás

Etika, de hogyan lehet fejleszteni

Mitől lesz a kompliance nem tevékenység, hanem állapot?

Sakkjátékos vagy kertész legyen…

A szervezeti jégyhegy

A Mi köze a vonatnak az integritáshoz? bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Hogyan döntsek?

A Facebook szavazás eredménye:

A szavazás és a Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:

Ezt a változatot egyik kommentelő már leírta az előző dilemma kapcsán, de azért érdekes volt a szavazás. A dilemma elméleti, tehát a szokásos kibúvó, ez esetben Patócs László fizikai okfejtése azzal a döntéssel egyenértékű, hogy nem vállaljuk az egy ember életének feláldozását öt ember életének megmentése érdekében (26 szavazat), ami a fordítottja az előző dilemma eredményének. Ez tipikus, a szakirodalomban is ezzel találkozunk. A matek pedig világos: mindkét esetben az a kérdés, hogy megmentsem-e egy ember élete árán öt ember életét. A jelenségre számos magyarázat van, itt egyre utalok: az érzelmeink vagy a racionális eszünk befolyásolja-e a döntésünket. A legújabb idegtudományi kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy amikor az fMRI készülékben a dilemmán gondolkodnak, az utilitárius megoldás esetén az agyuknak az a területe aktív, amely az érzelmek racionális mérlegelését végzi (a prefrontális kéreg ventromediális része), míg a felüljárós esetben a középagyi érzelemközpontok (főleg az amygdala) működnek.

A Én, a robot/2 bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.