A képzés során izgalmas párbeszédben, együtt gondolkodva, vitatkozva, megismerünk meg és alkalmazunk olyan fogalmakat, kereteket és módszereket, amelyek segítenek nehéz etikai kérdések mérlegelésében. A dilemmákon keresztül, magunkat is mélyebben megismerjük, és eszközöket kapunk ahhoz, hogy a saját utunkat jobbá tegyük.

Részletes leírás és bejelentkezés itt

A kurzus 2023. február 23-án 19.00 órakor kezdődik. Majd hat csütörtök esti alkalom következik. Hat izgalmas, másfél órás beszélgetés, ahol nehéz etikai dilemmákból indulva beszéljük meg az alkalmazott etika alapgondolatait és a hivatásetika, üzleti- és közszolgálati etika alaptételeit és olyan módszereket ismerünk meg, amelyek segítenek nehéz döntési helyzetek végig gondolásában. Mindez közérthető formában és a gyakorlatban alkalmazható gondolati kereteket és módszereket mutatva.

A hat alkalom témái:

1. Alapgondolatok és alapfogalmak:
   1. Etikai mérlegelési perspektívák
   1. Dilemmák, amikor az etikai perspektívák alapján egymással ütköző következtetésekre jutunk
   1. A „gyors” ösztönös és érzelmi reakciók és a „lassú”, racionális mérlegelés szerepe az etikai döntésekben
   1. Racionalizálás és más döntési csapdák
2. Személyes dilemmák és módszerek nehéz helyzetek véggigondolására:
   1. Mérlegelési lépések és folyamatok, amik segíthetnek
   1. Társak szerepe a mérlegelési folyamatokban
   1. „Tesztek” a megoldási alternatívák ellenőrzésére
   1. Meghatározó személyes döntések – döntő pillanatok, amik hatással vannak a további utunkra
3. Hivatásetika:
   1. Hivatásetikai dilemmák különböző területekről
   1. A hivatásetika társadalmi szerepe, természete és alapvető elvei
   1. Hivatás etikai kódexek szerepe és működése
   1. A személyes és hivatásetikai mérlegelés lehetséges konfliktusai
4. Közszolgálati etika, integritás és korrupciómegelőzés:
   1. Etikai dilemmákon keresztül a közszolgálati etika alapvetései
   1. Korrupció elméletek és hatásaik az antikorrupciós stratégiákra
   1. Integritásrendszer: nemzeti, szervezeti és személyes integritás összefüggései
5. Etikus vezetés és üzleti etika
   1. Alapvető üzleti dilemmák és mérlegelési perspektívák
   1. Viselkedésetikai megfontolások
   1. Lehet-e és érdemes-e etikusan vezetni és működni egy korlátozottan etikus világban?
6. Az én utam
   1. Saját tapasztaltok elemzése: etikai önismeret
   1. Mire érdemes figyelnem nehéz döntési helyzetekben?
   1. Értékválasztások és az út, amin járok
   1. Etika és életminőség

Minden beszélgetés után felkerül egy összefoglaló és más olvasnivalók a kurzus oldalára. Azért csak a beszélgetések után, hogy szabadabban tudjunk együtt gondolkodni az egyes témákról. Meggyőződésem ugyanis, hogy ha együtt gondolkodunk, vitatkozunk, együtt fedezzük fel a különböző lehetséges álláspontokat és egy ilyen alkotó párbeszédben alakítja ki mindenki a saját álláspontját, akkor mélyebben megérti a témát és használhatóbb tudást kap. Ráadásul azt őriz meg, amivel egyetért.

Ha ez után olvassa az összefoglalót, az már azt fogja visszaidézni, ami neki fontos és talán segít mindazt összerendezni is, ami elhangzott.

Azért fontos nekem, hogy így tanítsak, mert a döntésekig mindenkinek magának kell eljutni, én csak fogalmakat, kereteket és módszereket tudok mutatni, amelyek segíthetnek az úton.

Remélem találkozunk!

A Dilemma-beszélgetések a Webunin bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A linken elérhető: Viselkedési gubancok és etikai menedzsment

A Az integritás fejlesztése bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Már sokmindent megpróbált János viselkedésének megváltoztatására. Mind hiába.

Se cégen belül, se kívül nem lát olyan kollegát, aki át tudná venni János munkáját. Ön a vezető, azzal a dilemmával szembesül, hogy szüksége van az eredményre, amit János produkál, ugyanakkor komoly kihívás az állandósuló problémákat kezelni és az ügyfélkapcsolati kockázatokkal szembenézni.

Mit tenne Őn?

A Facebook Play Integrity csoportjáan a következőképpen szavaztak:

A dilemma kapcsán nagyszerű párbeszéd alakult a csoportban link:

Ahogy a válaszolók is írták egy rövid dilemma leírásban az alul definiált helyzet nagyszerű magas labda a gondolkozásra és érvelésre. Mindenki aszerint tölti ki és értelmezi a helyzetet, amerre a gondolata észrevétlenül elindul.

Talán sokaknak ismerős Daniel Kahneman Gyors és lassú gondolkodás című könyve. Vagy elkezdünk gondolkodni, és a kimaradt információkat keresni: „attól függ….” „azért megvizsgálnám”. Vagy gyors, önkéntelen reakcióként észreveszünk a helyzetben valamit, amire rezonálunk: „ahelyett, hogy integrálnánk kiszorítjuk a tehetségeseket” vagy „nem egészséges, ha görcsbe szorul az ember gyomra, ha a munkahelyére gondol.” Ha meg van a kiindulópont, gyorsan találunk hozzá érveket. Ezek az érvek azonban gyakran a megérzést racionalizálják. Ezért is érdemes, ahogy ebben a dilemmában is jól látszott, másokat is meghallgatni, mert ráébredhetünk a gyors reakciót racionalizáló csapdákra. Akár még álláspontot válthatunk is, mint ahogy itt is előfordult az egyik hozzászólóval.

Nagyszerű vita alakult most is, szikár érvekkel, és szinte minden elhangzott, amit érdemes elmondani. A hozzászólásokat érdemes elolvasni a Facebookon.  Felesleges lenne itt összefoglalni, mert az se lenne lényegesen rövidebb.

Mégis volt egy mókás dolog ezen a héten is: az egyetlen elem, ami megosztotta a szavazókat, az a pont volt, ami kikerülésére külön bekezdést szántam a kiírásban: „Már sokmindent megpróbált János viselkedésének megváltoztatására. Mind hiába.” Ennek ellenére a szavazók több, mint egyharmada Tikk László javaslata mellé állt: „Végre kideríteném mitől ilyen ez az ember és mit tudnék tenni, amitől helyrebillen”

És a legfontosabb: a hosszú párbeszéd után, vitatkozva is de mintha egyetértés körvonalazódott volna az alapdilemmában: eredmény vagy etika? Az eredmény miatt Jánost, akkor érdemes megtartani, ha valahogy biztosítható, hogy nem rombolja a cég értékeit és klímáját. Hosszú távon az etika kifizetődik az eredményben is, az eredmény biztonságában is. Ahogy itt elhangzott „a morál is kifejezhető pénzben, nem?”

Pont ezt próbálja mérni az ETHISPHERE évente, összehasonlítva az un. legetikusabb cégek és a legnagyobb tőzsdei cégek eredményeit.

A A cégvezető dilemmája – eredmény, vagy etika? bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Készítettem egy nem egészen félórás, nyúlfarknyi bevezetést az etikai mérlegelésbe és integráns döntésekbe. 2 egyszerű dilemma van benne, és azokon keresztül bepillantás az etikai mérlegelésben, meg egy komolyabb dilemma, amin keresztül mutatok egy módszert is arra, hogyan lehet az inetgráns cselekvést egy nehéz dilemma helyeztben mérlegelni.

Mindez csak ízelítő a nemsokára megjelenő mélyebb kurzusaimhoz, amik etikai döntésekről, viselkedésetikai megközelítésről és etikai és integritásmenedzsmentről szólnak majd. Meggyőződésem, hogy alapvető gondolatokat adok át cég- és más szervezetek vezetéséhez, sikeres karrier és megelégedett, boldog élet építéséhez.

Elérhető a Webuni.hu oldalon a következő linken.

A Gyakorlati etika bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Az elmúlt napokban százezrek álltak átlag több, mint 8 órát a sorban, hogy végső búcsút vehessenek Erzsébet királynőtől a Wesminster Hall-ban. Ha ezeket az órákat összeadjuk, elképesztő időt és energiát áldoztak az emberek arra, hogy bejuthassanak.

Látszólag a sor bár így a korlátos hozzáférés igazságos elosztására szolgált, mert bárki beállhatott. Vagy mégse? Hiszen sokaknak így se volt esélye vagy állapota, vagy más kötelezettségei miatt.

Ön szerint lehetett volna még igazságosabb módszert találni?

A Facebook Play Integrity csoportjában így szavaztak:

E héten nem pörgött a játék. Rendben is van így, hiszen másféle dilemma volt ez, mint a többi.

Aki szavazott vagy hozzászólt, – egy ember kivételével – mind a sort tartotta a legetikusabb elosztási mechanizmusnak, mert így nem a gazdagok jutnak előnyhöz, akik drága jegyeket is meg tudnak vásárolni. Lehet, hogy az alternatíva megfogalmazása is befolyásolta a szavazókat? Lehet, hogy elég jó érzést hívott elő, hogy ne gondolkodjunk tovább? Pedig a szövegben az is benne volt, hogy így az elfoglalt emberekkel és kötött munkaidőben dolgozókkal volt igazságtalan a rendszer, mert ők nem tudtak 8-10 órát várni a sorban. Így hát mégiscsak volt itt dilemma.

Korbuly Ádám volt az egyetlen, aki kétségét is kifejezte, bár ő is a sorra szavazott. Azt gondolta, hogy a gazdag így is tudott „bér-sorállót” venni magának. Így is van ez sokfelé, sőt van, ahol köztudott, standard ára is van a bér-sorban állásnak. De nem Angliában, ahol a sorban állasnak hagyománya van. A fair play szabályait követő nemzeti sport. Mikes György írta erről How to be an Alien című könyvében: ” Az angol, ha egyedül van, fegyelmezett egyszemélyes sort alkot.”

A mostani londoni sorban-állásban is volt rendszer, ami védte e hagyományt. Átadhatatlan karszalagokat kaptak az emberek, amik alapján megtarthatták a helyüket, ha valami szükséglet miatt ki kellet pár percre lépniük. (mert hát 8-10 óra alatt ilyen is történik) Sőt még azzal is próbálták a szervezők a legigazságosabb elosztást megvalósítani, hogy volt egy gyorsabb sor a mozgáskorlátozottaknak.

Akárhogy is, egy szellemes Twitter kommentáló szerint: „a sok kilométeres rendezett sorra az angol performance művészet egyik legnagyobb alkotásaként emlékezhetünk.”

A Elosztási dilemma bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Mit képviselne?

A Facebook Play Integrity csoportjába így szavaztak:

Nem szokványos dilemmának bizonyult az eset, ami valóságon alapul. Valószínűleg a kislány motivációi nem váltak világossá, érthető módon, így a legtöbben (60%) Sükösd Anikó tisztázó alternatívájára voksoltak. A második legerősebb álláspont a ragaszkodás szigorúan az igazsághoz. Ez egyébként abból a szempontból is támogatható alternatíva, hogy megegyezik a kislány szándékaival. A többi, kis támogatottságú változat a magatartás, mint érdemjegy komolytalanságát érintette. Pedig egy igazi poroszos, jó alattvalót nevelő iskola számára ez kiemelten fontos.

A A jó kislány dilemmája bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A Facebook-on a Play Integrity csoportban a szavazás eredménye:

A szavazók elsöprő többsége sportszerűtlennek ítélte a dzsudokák és edzőik lépését, hogy nem álltak ki izraeli sporttársuk ellen. A hozzászólások ugyanakkor némiképp rossz szájízzel arról szóltak, hogy az Olimpia a profi sporthoz hasonlóan óhatatlanul Összefonódott a politikával és az üzlettel, s ezen nem igen lehet változtatni. De legalább mi megmondtuk!

A Sportszerűség? bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A Facebook szavazás eredménye:

A szavazás és a Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:

Úgy tűnik, kicsit magas volt a labda. Hat szavazat híján a túlnyomó többség, összesen 48 szavazó vélte úgy, hogy nem jogos a FIDELITAS gesztusa. Jó érzés volt tapasztalni, hogy társainkat amúgy is foglalkoztatta a jelenség, amit mutat, hogy jó pár okos írást linkeltek be. Ezek közül különösen szimpatikus volt számomra az Azonnali írása arról, hogy a „méhlegelő” akció voltaképpen a magyar paraszti jó hagyományokat viszi tovább budapesti köztereken.

Bevallom, a téma választásában önző motivációm is volt. A kertemben kb. 600 négyzetméter valaha gyep van, ami ma már vadvirágos rét. Néhány éve meghagyom „gazosra”, amiért eddig a feleségem morgott. Most már viszont megvan a meggyőződés is, miért nem használok fűnyírót!

A Jog a rendhez bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Egy hete jelentette be Naomi Osaka, a női tenisz világranglista második helyezettje, hogy visszalép a Roland Garrosról azután, hogy a szervezők 15.000 dollárra büntették azért mert nem vett részt az első meccse utáni sajtótájékoztatón. Azzal is megfenyegették, hogy amennyiben nem tesz eleget média szereplési kötelezettségének, kizárják a Grand Slam küzdelmekből, ami a tenisz élsport legfontosabb versenysorozata. Naomi döntését szociális szorongásos zavarával indokolta, ami miatt bizonyos közszereplési szituációk komoly mentálhigiénés veszélyt jelentenek számára. A jelenleg személye körül kialakult vita élesen felveti az élsportoló, versenyszervezők és a média kapcsolatát.

Ön mit gondol?

23-an arra szavaztak, hogy a sportolónak (az embernek) joga van eldönteni, hogy vállal-e sajtótájékoztatót. 21-en arra, hogy a szervezőnek joga van kizárni a sportolót a versenyből, ha a sajtótájékoztató benne volt a szerződésben. 3-an még keményebb álláspontra szavaztak: azért nem utasíthatja vissza, mert a média része az élsportnak. Ezt pontosítja Varga Géza azzal, hogy az élsport szerinte média, szövetségek és sportolók közös vállalkozása. Cirkusz, ahogy Molnár István fogalmaz.

Ebben a cirkuszban jogosnak látszik az elvárás, hogy tenisz és médiaszereplés együtt jár, akkor is, ha a végén a kupát vagy érmet mégiscsak a teniszre kapja a sportoló. A probléma persze ott kezdődik, hogy ez a Cirkusz elfoglalta az élsportot a népszerű sportágakban. Csak úgy tud élsportoló lenni valaki, vagyis a világranglistát vezetni, ha olyan versenyek szerződését aláírja, ahol neki kötelező sajtótájékoztatókon is részt venni. Naomi Osaka azzal érvvel, hogy ő teniszezni tud, de fóbiája van a sajtótól. Ezért csak teniszezni akar, de jelenleg ilyen világranglista nincs a teniszben.

Erre az álláspontra a teniszvilág reakciói pont annyira megosztottak voltak, mint a mi párbeszédünkben kifejtett vélemények. Egyik végponton azok, akik szerint, ha bajnok akar lenni, el kell fogadni a vándorcirkusz szabályait, a másik végponton azok, akik szükségesnek tartanák a szenzáció hajhász riporterektől és ragadozó paparazzi-któl való védelmet.

Ez az a kérdés, ami messze túlmutat Osakan és a teniszen, de a közelmúltban egyre több helyzetben felmerült. Ebben a történetben azonban Osaka mentális problémájával kapcsolatos „coming out”-ja két kérdést még felvet, amire Kabai Zoltán felevetései is utalnak. Járnak-e a más területeken már eltérő mentális állapotokra elfogadott egyenlő bánásmód szabályok élsportolóknak is? (felmentés, védelem) Amennyiben nem jár a védelem eltérő mentális állapot esetén a veszélyeztető helyzettől a versenyben való részvétel veszélyezetetése nélkül, akkor nevezhető-e még tenisz világbajnoknak az, akinek esetleg a legjobbak egyikével nem kellett megküzdenie? Osaka azt ígérte, hogy ezt a helyzetet próbálja majd a Roland Garros után tisztázni a Grand Slam szervezőkkel.

Komoly társadalmi projekt egy teniszezőtől!

A Naomi Osaka bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Ön mit javasol?

A Facebook szavazás eredménye:

A szavazás és a Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:

Az előző két hét elméleti dilemmái után, ezen a héten egy valós problémát vetettünk fel. Ebben a dilemmában a kézenfekvő, Ne ölj! erényetikai parancsot, nem lehetett alkalmazni. Nem csoda hát, hogy a szavazásban a többség az utilitarista etikai megoldást választotta: a legkevesebb emberéletet követelő megoldásra kell programozni az autót.

Hárman azért szavaztak mégis a vezető védelmére, mert különben szerintük eladhatatlan lenne az autó. Ez nyilván nem etikai, hanem gyakorlati, érdek-alapú megfontolás. Korbuly Ádám még tett egy kísérletet arra, hogy a vezető-védelmét „etikus-felár”-ért adja. A párbeszéd során azonban tisztázódott, hogy ez az etikusnak nevezett felár nem etikus.  Volt azonban egy másik dilemma is ebben a kérdésben, amire érdekes módon senki nem reagált. Erről a másik dilemmáról szól az Autonóm autó margójára című bejegyzésünk.

A Én a robot 3 – Autonóm autók bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.