A képzés során izgalmas párbeszédben, együtt gondolkodva, vitatkozva, megismerünk meg és alkalmazunk olyan fogalmakat, kereteket és módszereket, amelyek segítenek nehéz etikai kérdések mérlegelésében. A dilemmákon keresztül, magunkat is mélyebben megismerjük, és eszközöket kapunk ahhoz, hogy a saját utunkat jobbá tegyük.

Részletes leírás és bejelentkezés itt

A kurzus 2023. február 23-án 19.00 órakor kezdődik. Majd hat csütörtök esti alkalom következik. Hat izgalmas, másfél órás beszélgetés, ahol nehéz etikai dilemmákból indulva beszéljük meg az alkalmazott etika alapgondolatait és a hivatásetika, üzleti- és közszolgálati etika alaptételeit és olyan módszereket ismerünk meg, amelyek segítenek nehéz döntési helyzetek végig gondolásában. Mindez közérthető formában és a gyakorlatban alkalmazható gondolati kereteket és módszereket mutatva.

A hat alkalom témái:

1. Alapgondolatok és alapfogalmak:
   1. Etikai mérlegelési perspektívák
   1. Dilemmák, amikor az etikai perspektívák alapján egymással ütköző következtetésekre jutunk
   1. A „gyors” ösztönös és érzelmi reakciók és a „lassú”, racionális mérlegelés szerepe az etikai döntésekben
   1. Racionalizálás és más döntési csapdák
2. Személyes dilemmák és módszerek nehéz helyzetek véggigondolására:
   1. Mérlegelési lépések és folyamatok, amik segíthetnek
   1. Társak szerepe a mérlegelési folyamatokban
   1. „Tesztek” a megoldási alternatívák ellenőrzésére
   1. Meghatározó személyes döntések – döntő pillanatok, amik hatással vannak a további utunkra
3. Hivatásetika:
   1. Hivatásetikai dilemmák különböző területekről
   1. A hivatásetika társadalmi szerepe, természete és alapvető elvei
   1. Hivatás etikai kódexek szerepe és működése
   1. A személyes és hivatásetikai mérlegelés lehetséges konfliktusai
4. Közszolgálati etika, integritás és korrupciómegelőzés:
   1. Etikai dilemmákon keresztül a közszolgálati etika alapvetései
   1. Korrupció elméletek és hatásaik az antikorrupciós stratégiákra
   1. Integritásrendszer: nemzeti, szervezeti és személyes integritás összefüggései
5. Etikus vezetés és üzleti etika
   1. Alapvető üzleti dilemmák és mérlegelési perspektívák
   1. Viselkedésetikai megfontolások
   1. Lehet-e és érdemes-e etikusan vezetni és működni egy korlátozottan etikus világban?
6. Az én utam
   1. Saját tapasztaltok elemzése: etikai önismeret
   1. Mire érdemes figyelnem nehéz döntési helyzetekben?
   1. Értékválasztások és az út, amin járok
   1. Etika és életminőség

Minden beszélgetés után felkerül egy összefoglaló és más olvasnivalók a kurzus oldalára. Azért csak a beszélgetések után, hogy szabadabban tudjunk együtt gondolkodni az egyes témákról. Meggyőződésem ugyanis, hogy ha együtt gondolkodunk, vitatkozunk, együtt fedezzük fel a különböző lehetséges álláspontokat és egy ilyen alkotó párbeszédben alakítja ki mindenki a saját álláspontját, akkor mélyebben megérti a témát és használhatóbb tudást kap. Ráadásul azt őriz meg, amivel egyetért.

Ha ez után olvassa az összefoglalót, az már azt fogja visszaidézni, ami neki fontos és talán segít mindazt összerendezni is, ami elhangzott.

Azért fontos nekem, hogy így tanítsak, mert a döntésekig mindenkinek magának kell eljutni, én csak fogalmakat, kereteket és módszereket tudok mutatni, amelyek segíthetnek az úton.

Remélem találkozunk!

A Dilemma-beszélgetések a Webunin bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A Facebookon a játékban résztvevők a következő módon szavaztak:

A szavazást és kommenteket így összegeztük:
Szavazóink eléggé egyetértettek az erdőpárti elvi álláspontban, nem hódoltak a „pragmatizmusnak” (66%). A behódolást csak egy kisebbség választotta (6%), lemondani pedig nem szeretünk (1%). Két „cseles”, a felelősséget kerülni igyekvő megoldás is felbukkant: döntsenek a szakemberek, vagy Bakos Béla érett magyar társadalomfilozófiáról árulkodó megoldása: „Csendben elszabotálom”.

A A polgármester dilemmája bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Olena Zelenska, az ukrán elnök felesége szerepel az e heti online Vouge címlapján és róla szól a „cover story” A bátorság portréja címmel. A lapban további képek róla és Zelenski elnökről, most on-line, később majd a nyomtatott számban is. A képek, a protré és az interjú Kijevben készült. A Portré az elnöki pár útját is bemutatja, az interjú részekben Zelenska az ukránok szenvedéseiről, bátorságáról és kitartásáról beszél.A megjelenés komoly vitát gerjesztett. Neves nyilatkozók sora dicsérte, mások mélyen elítélték. Ön melyik táborhoz tartozik?

A Facebookon a játékban résztvevők a következő módon szavaztak:

A szavazást és kommenteket így összegeztük:

A mi szavazóink 88%-a és a véleményüket kifejtők is helyesnek tartották Zelenska megjelenését a Vouge-ban. Az érvelés tiszta. A háború nemcsak a fronton zajlik, hanem közvélemény formálásban is. A Vouge megjelenés széles elit réteget ér el, és jó eséllyel növeli és erősíti az Ukrajnát támogatók táborát.

A megjelenést azért tettük fel dilemmának, mert a nemzetközi sajtóban és közösségi médiában nagy volt a Zelenskát elitélő tábor is. Mivel itt nem jelent meg ilyen vélemény kifejtve, leírok én néhány ellenvéleményt is. A finomabbak, csak azt kérdőjelezték meg, hogy segíti-e Ukrajnát ez a megjelenés. Ízléses-e, hogy a a Frist Lady egy divatlap címlapján „pózol” miközben hazája népe a háborúban szenved. A hangosabbak azt vetették fel, hogy Zelenskiék hülyét csinálnak a támogatóikból, amikor a Vouge-gal fotóztatják magukat, miközben miliárdos támogatásokat kapnak. Bár senki nem ismert tényt, ami azt bizonyítaná, hogy fizetett hirdetés a megjelenés, még azzal is meggyanúsították őket, hogy a támogatásokból fizették.

Más kritikusok a First Lady szerepének méltóságával tartották összeegyeztethetetlennek a Vouge címlapján való megjelenést, alapvetően azon hagyományörző felfogás alapján, amit Kallo Miklos szellemesen írt le véleményében. Végül volt olyan politikus is, aki azon bukott ki, hogy egy First Lady széttett lábbal néz a kamerába.

Pedig a fotókon Zelenska nem “pózol”. Semmi túljátszott, “femme fatal” gesztus, nincs erős make up, fotoshop, se milliókat erő ruhák. A címlapon az ukrán parlament lépcsőjén ül Kievben (!) Homokzsákokkal megtámasztott oszlopok előtt. Laza, fekete nadrágban, lapos cipőben, egyszerű blúzban, a térdére könyökölve, és pont azzal az erőt sugárzó, eltökélt tekintettel néz egyenesen a kamerába, amit férfiak esetében a magabiztos, nyugodt erő vizuális jelképeként szoktak használni. A képeken ukrán designerek egyszerűségében elegáns ruháit viseli. A fotókat Ann Lebowitz, a világhírű fotóművész készítette, aki az elnök és a First Lady képein a küzdelem méltóságát jelenítette meg. A szöveg a harcról, szenvedésről és küzdelemről szól miközben személyes arcélt ad a First Ladynek. A férje mellett társként állõ erős asszonyét. A megjelenés így amellett, hogy a háború szörnyűségére hívja fel a figyelmet, azt a korszerű nyugati és egyben Európai női identitást sugározza, ami Zelenski narratíváját támogatja, miszerint Ukrajna Európához tartozik.

Zelenska a támadások után a BBC újságírójának azt nyilatkozta: „Milliók olvassák a Vouge-ot. Közvetlenül tudtam hozzájuk szólni. Abban hiszek, hogy fontosabb tenni valamit, amiért kritizálnak, mint semmit se tenni.”

Ugyanakkor érdemes idetenni egy Instragramm bejegyzést is, ami a vitaott címképet a konzervatív kritikusoktól eltérően elemzi:

A Botrány vagy nagyság bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Ön egy tüdőgyógyász orvos, aki előrehaladott tüdőrákot diagnosztizált egy betegénél. A beteggel és a lányával beszélve azt tapasztalja, hogy a beteg is és lánya is tagadják, hogy komoly probléma volna. Ön előtt két lehetőség áll: részletes és pontos tájékoztatást ad a bajról, a súlyosságáról és a prognózisról; vagy nem mond ellen a beteg és lánya optimista önámításának. Ha nem ad teljes tájékoztatást, megfosztja őket a lehetőségtől, hogy a helyzet ismeretében hozzanak döntéseket. Ha teljes tájékoztatást ad, kockáztatja, hogy a kétségbeesés tovább ront az egészségügyi helyzetén. Hogyan dönt?

A Facebookon a játékban résztvevők a következő módon szavaztak:

A szavazást és kommenteket így összegeztük:

Messze a legtöbben azon az állásponton voltak, hogy az orvos adja meg a protokoll szerinti teljes tájékoztatást és ne mérlegelje, hogy annak milyen hatása lehet a betegre és annak állapotára (61%). De lényegében ugyanez az attitűd jellemezte a második leggyakoribb döntést is (24%), mert a páciens ugyanúgy megkapja a teljes tájékoztatást, és csupán abban – a szerintem másodlagos dologban – dönthet, hogy ebből mit oszt meg a hozzátartozóival.

Ha most azt a megoldást is idevesszük, hogy a teljes tájékoztatás mellett támogatást is nyújt (10%), akkor a résztvevők 95%-a a teljes tájékoztatás mellett van. Ez az álláspont morálisan teljesen rendben van, erénye, hogy egyenjogú, szilárd, felnőtt emberként kezeli a beteget, szemben a hagyományos, paternalista felfogással.

Dicséretes ez a liberális felfogás, magam is közel állok hozzá. De azt hiszem, az élet és az emberi lélek ennél a felvilágosult, racionális világképnél kissé árnyaltabb. Ha egy középkorú családfenttartó, felelős beosztású emberről van szó, akkor erős érvek szólnak a teljes tájékoztatás mellett, hogy módja legyen elrendezni a családja, hivatása dolgait, mielőtt meghal, amennyiben terminálisnak bizonyul. Ám vannak kutatási eredmények, amelyek azt mutatják, hogy az önámítás önmagát beteljesítő jóslatként képes működni, és olykor az erős hit a felépülésben csakugyan átbillenti a beteget a kritikus ponton, míg, ha a reális prognózissal szembesítjük, akkor lehet, hogy eleve feladja, ami a negatív jóslatot teljesíti be. Nagyon nehéz megnyugtatóan felbecsülni, hogy akár egy rákos folyamat kimenetelében milyen hatása lehet az önszuggesztiónak. Ezért úgy gondolom, hogy ez egy valódi dilemma, és az orvos adott esetben mérlegelhet úgy, hogy meghagyja az optimista hitében a beteget, és esetünkben a vele összenőtt lányát. Persze nagy felelősség, és könnyebb lehet követni a szigorú protokollt, ami valószínűleg a betegek többsége esetében helyes eljárás, de nem vonnám meg az orvostól a mérlegelés lehetőségét.

A Teljes tájékoztatás bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Abban konszenzus kezd formálódni a világban, hogy amennyiben akadály nélkül terjed a korona-vírus egy területen, akkor az egészségügyi ellátó rendszer összedől, és lényegesen több ember hal meg és lényegesen drámaibb körülmények között, mint egy működő egészségügyi rendszer mellet. Stratégiákban amik egyrészről a helyi feltételeken, másrészről a vezetők döntésein múlnak, már nagy különbségek vannak. Azt azonban már nem vitatja senki, hogy a társadalmi érintkezések időszakos korlátozása szükségszerű.

Az európai országokban kulcskérdés, hogy hogyan lehet gyorsan elérni, hogy az emberek, csak a legfontosabb dolgokért menjenek ki a lakásaikból és s szükséges megelőző intézkedéseket betartsák. Olaszországban igazán drámai állapotoknak kellett kialakulnia ahhoz, hogy az embereket otthon lehessen tartani. Vannak azonban országok, ahol még az egészségügyi szolgáltató rendszer összeomlása előtt sikerült komoly változást elérni az emberek viselkedésében.

A táblázat azt mutatja, hogy a tervezet napi utak március 21-ére 3%-ra csökkenjenek Milánóban ezreknek kellett meghalnia és az emebereknek pokolban élnie, míg Bécsben ez úgy sikerült, hogy addig 6 halálos eset volt. (A Citymapper táblázatát az Economist közölte.)

Azért írok Bécsről, mert ez egy olyan példa, amit közelről figyelek. Az osztrák koalíció az első haláleset után, az ellenzéki pártokkal összefogva, konzisztens, határozott és aktív krízismenedzsmentet és kommunikációt indított. A vezetők, kancellár, vice-kancellár és az egészségügyminiszter folyamatosan, aktív, értehető, hiteles és az emberek meggyőzésére törekvő kommunikációt folytatott, miközben a szükséges rendelkezéseket bevezette. A hangsúly végig a felelőségen, szolidaritáson és együttműködésen volt. Cél az integráns viselkedés integráns közösségben.

Kutatások szerint néhány nap alatt a lakosság 95%-a nemcsak megértette, de el is fogadta a kormánystratégiát. Ezért lehetett elkötelezetten együttműködni. Már múlt hétfőn gyakran láttam, hogy egymásra szóltak rá ismeretlen emberek, ha valaki a még szokatlan új szabályokat megszegte. Így a kormánynak és egymásnak is tudtak segíteni az új életmódba beletanulni, és ezzel a krízist fékezni. Minden megszorítás mellett nyilvánosságra hozott alátámasztó adatok, konzisztens magyarázat és meggyőzés. Így lehet felnőttnek nézni egy populációt és így tudja egy politikai vezetés magát az emberek bizalmával és együttműködésével erősíteni. Ez ad lehetőséget arra, hogy a katonák az ellátás biztosításában segítsenek és ne a rend fenntartásában, vagy kényszerítésben. Nem látok több rendőrt az utcán, és mégis működik a rendszer. És a kormány időt nyer a felkészülésre. Mert a betegszám növekedik és még növekedni fog, de emellett a stratégia mellett remélhetően olyan szinten tartható a növekedés, hogy nem dől össze a betegeket kezelő rendszer.  

Úgy tűnik, krízis idején is erősebb a professzionális integritáserősítés, mint erőből próbálni alultájékoztatott tömegeket „kordába” kényszeríteni.

A Krízismanagement közösségi együttműködéssel bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Kevés felnőtt lelkesedik, ha azt hallja, hogy etikai vagy filozófiai képzésen kell részt vennie.  Egyrészről azt nem érti, hogy miért kell ilyen a felnőtt embernek, aki már nagyszerűen ismeri és műveli szakmáját, és kialakult értékrend alapján dönt etikai kérdésekben. Másrészt nem érez semmiféle nyitottságot arra, hogy elméleti eszmefuttatásokat, vagy szónoklatnak érződő előadásokat hallgasson. Általában a sok cégnél kötelező online etika kurzus sem lelkesíti a munkatársakat. A tapasztalat szerint a dolgozók nagyrésze unalmas ujjgyakorlatként kattintgatja végig és utána legfeljebb homályos emlékei maradnak róla.

Én azt hiszem, hogy tényleg nem okvetlenül kell gyakorló szakembereknek etikai előadásokon részt vennie. Nem is érdemes a munkaidőt olyan oktatásra pazarolni, aminek alig van pozitív hatása, és igazi hiba olyan oktatást ráerőltetni a munkatársakra, amelyek ellenállást váltanak ki és távolítják az embereket a témától. Ugyanakkor a szabályok tudatosítása egy szervezetben nem elegendő. Etikai képzésre is szükség van, mert az ember nem robot, és fontos, hogy etikusan és elkötelezetten dolgozzon.

Az etikai tréningek egyik szerepe a szabálykövetést a szabályok melletti elköteleződésen keresztül erősíteni. A jó szabály ugyanis nagyszerűen irányít egy robotot. Ahol pontos szabályokba foglalható a működés, a robot nagyszerű megoldás, mert egyre összetettebb tevékenységeket is rá tudunk bízni robotokra, és nem kérdés, hogy pontosan a beprogramozott szabályok szerint fognak működni. A munkatárs esetében ez már nem ilyen egyértelmű. Előfordulhat, hogy a munkatárs nem akarja betartani a szabályt és a főnök nem tud mindent ellenőrizni. Gyakran előfordul az is, hogy alapvetően derék munkatársak a szabályokat, csak részben tartják be, és ehhez már annyira hozzászoktak, hogy észre se veszik a szabályszegést. Az „így jobban működik”, vagy „így szoktuk” elaltatja az etikai mérlegelést és logikus megoldásnak láttatja a szabályszegést (ld. etikai elhalványulás). Amikor bevésődött már egy gyakorlat, nehezebb meglátni a szabály értelmét, és ha ez megtörténik, nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy munkatárs azt mondja, hogy ő mégsem a szokást, hanem mégiscsak a szabályt követné. Akár ki is rekesztheti ezért a közösség. Az ilyen „elcsúszásokat” eredményesen csak közösen lehet helyre tenni, mert a közösségi elvárásokat kell a szabály felé visszavezetni.

Emellett sok olyan terület is van, ahol egyes döntések komplex mérlegelést igényelnek, amelyeket nem lehet egyértelmű szabályokkal és utasításokkal irányítani. Szükség van a szervezet céljait és értékeit értő, és megvalósítani akaró munkatársra. Az, hogy – a pozíciójában rendelkezésére álló döntési mezőben – a munkatárs mi módon illeszti a szervezet és saját egyéni céljait és érdekeit egyes döntésekben, etikai kérdés. 

Az etikai mérlegelés felelős és komplex folyamat, amelyet személyes, társadalmi, közösségi és szervezeti értékek, normák és viselkedési minták és a körülmények egyaránt befolyásolnak. Nehéz dilemma helyzetben, vagy bármikor, amikor az ember ráébred, hogy egy napi rutin mégsem helyénvaló, a mérlegelés és döntés gyakran felkavaró, mert egymásnak feszülő megfontolások és érdekek között kell választani. E mélyen emberi és személyes folyamatra az elvi alapok ismertetése nem készít fel, és a munkatársak magányos, on-line tanulása sem biztosítja a szervezetnek, hogy a dolgozói a képzés után helyesen döntenek.

Az etikai tréning célja, hogy mindkét területen segítsen: egyrészről a munkatárs helyzetértékelési és mérlegelési képességét fejlessze, másrészről a mérlegelést befolyásoló környezetet is úgy alakítsa, hogy az jó irányba befolyásolja a dolgozót. Azért a tréning módszer, mert a csoportos, a résztvevőket aktívan bevonó, jelenléti képzés ad lehetőség arra, hogy ne csak a személyes etikai mérlegelést fejlessze, hanem a közös értékek, a szervezeti kultúra és integritás fejlesztésének is eszköze lehessen.

Az etikai tréning egyik eszköze a helyzetgyakorlat. A résztvevők meglepő, érdekes, izgalmas helyzetekre keresnek megoldásokat, amelyek közös gondolkodást indítanak. A tréner feladata, hogy olyan teret teremtsen, amelyben nyíltan megosztják gondolataikat a résztvevők, és így a legkülönbözőbb álláspontok, feltételezések, érvek és kétségek kimondhatóak legyenek. Amennyiben elindul a közös gondolkodás, a párbeszéd során különböző feltételezések, mérlegelési elvek, minták és reakciók ütköznek, és azokon keresztül érzékelhetővé válnak egyrészről az etikai elvek lehetséges értelmezései, másrészről a szervezeti gyakorlatok kérdéses elemei. A jó helyzetgyakorlat és közös gondolkodás során, általában a csapat maga is képes felfedezni az egyes etikai elvek alkalmazásának következményeit, és azonosítani az esetleges elcsúszásokat a szervezeti gyakorlatokban, de ha mégsem, a tréner dolga rávezetni a csoportot és a párbeszédből felmerülő következtetéseket megjegyezhető, a gyakorlatban használható elvekhez kötni.  

Másik fontos elem az oktatásban a hivatás, vagy szervezet etikai kódexének ismerete és helyes alkalmazása. Persze, az etikai kódexet el lehet egy file-ban is küldeni, és a gyakorlat esetleges elcsúszásait az okos főnök is azonosíthatja, majd e-mailben megírhatja az elvárásokat a kollegáknak. Nem kérdés, hogy a kódex, a szabály és utasítás ekkor is betartandó. Kérdés azonban, hogy hogyan értelmezik és mennyire tudnak azonosulni az elvárásokkal a kollégák. Egyirányú kommunikáció esetén gyakran előfordul a félreértés és félreértelmezés. Ráadásul néhány frusztrált kollega félreértelmezése mém-ként terjedhet a szervezetben, komoly belső ellenállást szítva. Az etikai tréning előnye, hogy lehetőséget ad a kódex, az etikai elvárások és szabályok közös értelmezéséhez. A közös értelmezés során felvethetőek és megválaszolhatóak a kérdések és kétségek is. Akár pontosítható, vagy igazítható is az elvárás. Így a folyamat a megértést, elfogadást és alkalmazási kompetenciát erősíti. Ráadásul a közös értelmezés abban is segít, hogy a kollegák bízni tudnak abban, hogy mások is hasonlóan értik és alkalmazzák az elveket. Ha korrigálni kell egy hibás gyakorlatot, a csoport egyszerre vált. Innentől mindenki számára biztonságosabb etikusan és integritással cselekedni, mert feltételezi, hogy más is hasonlóan fog működni. A közös tréning így a várakozások formálásának is eszköze, amitől kiszámíthatóbb és biztonságosabb szervezeti környezet formálódik. A közös értelmezés és bizalom olyan egészséges rendszert épít, amiben jól tudnak működni a munkatársak.

Nem kérdés, hogy egy jó etikai tréning néha felkavaró élmény a résztvevők számára, de ez is része a hatásnak. Komoly szellemi kaland, amikor a dialógusban kirajzolódnak az értelmezések és mérlegelési lehetőségek, és az ember szembesül mindazzal, amire ő nem is gondolt. Időnként, amikor az ember ráeszmél olyan átgondolatlanul átvett mintákra, vagy szokásokra saját gyakorlataiban, amelyekről kiderül, hogy nem illeszkednek saját elveibe, akár érzelmileg is felkavaró lehet. A reflexió azonban kétségtelenül érettebé teszi a résztvevőket, közelebb hozza őket egymáshoz és a szervezeti kultúrához, és így a szervezet integránsabb, biztosabb és hatékonyabb működés felé vezet.

A Mi történik egy jó etika tréningen? bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Néhány évvel ezelőtt tisztes oktatókkal és értelmiségiekkel ültem egy teremben. Egy nemzetközi forrásból támogatott mega-projekt kezdődött, amiben közszolgálati integritást kellett oktatnunk egy országban, ahol a korrupció erősödött és a vezető politikusok mély elkötelezettsége a korrupció megfékezésére nem volt nyilvánvaló. Sokan úgy érezték, hogy a program donor nyomásra indult a közigazgatás ellenállóképességének erősítésére, de a politikai vezetés álcaként kezelte. Velünk szemben – mint általában nemzetközi fejlesztési projektekben – becsületes helyi köztisztviselők ültek, akik tényleg a nemes célok mentén megfogalmazott projektet akarták megvalósítani. Az ő elkötelezettségük nem volt kérdéses. Ennek ellenére a programba meghívott kollegák komoly kétségeket vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy integritásuk feladása nélkül dolgozhatnak-e a programban.

Akkor már 20 éves tanácsadásban es nemzetközi fejlesztésben eltöltött tapasztalatom alapján, úgy érveltem, hogy mindaddig vállalható a feladat, amíg az, amit mi fejlesztünk – a megfogalmazott céloknak megfelelően -és oktatunk ténylegesen a demokratikus integritás irányába befolyásolja a helyi közigazgatást. Amíg vállalni tudjuk, hogy igazat mondunk, és az, amit oktatunk a közcélok megvalósítása fele mozdítja el a rendszert és az épülő korrupciós hálózatok és extraktív rendszerek ellenében hat. Tisztességgel oktathatjuk azt, hogy hogyan kell a közszolgálati értékeket képviselni, annak ellenére, hogy – tőlünk függetlenül – a rendszerben sok olyan erő is működik, ami ellenkező irányba tolja a működést. Sőt, azt is gondoltam, hogy ezt meg is kell tennünk, nemcsak a tanácsadói és oktatói díjakért, azért is, mert mi akkor ezt tudtuk megtenni azért az országért.

A program elindult. Es meggyőződésem, hogy – mindaddig, amíg belülről, egyik szakmai vezetőjeként követni tudtam – olyan eredményeket alkotott, amik – ha nem is tudták megváltoztatni a trendeket – az integritás irányába hatottak a közegre.

A másik véglet a vállalhatatlan, amikor a profi tanácsadói munka a tanácsadó által elfogadhatatlan célok megvalósítását közvetlenül szolgálja. A napokban került a világsajtóba McKinsey tanácsadó-óriás egyik szaúd-arábiai projektje. Amennyiben a hír igaznak bizonyul, akkor ez a másik véglet. Szaúd-Arábia az egyik legszigorúbb iszlám állam. Amikor 2017-ben Mohamed bin Salman átvette a hatalmat, drasztikus változást ígért a szélsőségesen zárt iszlám államban. Ténylegesen bátor reformokat hajtott végre, amiket örömmel nyugtázott a nyugati világ. Gyorsan kiderült azonban, hogy a vezetési módszer alig változott. Egyre több hír látott napvilágot arról, hogy Salman rendszere minden kritikát kegyetlenül megtorolt, majd október 2-án, az isztambuli követségen, egy Amerikában elő szaúdi újságírót, Jamal Khashoggit feltételezhetően kivégeztetett.

Ebben a kontextusban került nyilvánosságra az a hír is, hogy egy híres nemzetközi tanácsadó cég, készített Salman herceg számára egy olyan elemzést, amely három személy azonosítására volt alkalmas, akik véleményformálók lehettek a Twitteren egyes szaúdi gazdaságpolitikai intézkedésekkel kapcsolatos kritikus álláspontok kialakulásában, és ezzel a közvélemény formálásában. A jelentés után az egyiket, egy szaúdi-arábiában elő újságírót letartóztattak, a másik Kanadában elő szerző Szaud-Arábiában élő testvéreit bebörtönözték, és a harmadik azonosított, de anonim Twitter forrás megszűnt.

Bár a tanácsadó, nem okvetlenül a saját célját valósítja meg munkájában, de nyilván nagyon komoly kérdés, hogy kinek, mikor és miért dolgozik. Persze a mérlegelés a sarkos helyzetekben, a végpontokon könnyű, de e végpontok között sok összetett, nehéz dilemma helyzet van. Pont ezért lenne fontos a tanácsadóknak nemcsak technikai tudást szerezni, hanem hivatás etikai kérdések mérlegelésére is felkészülni.

A Profi munkát az ördögnek is lehet végezni? A tanácsadó integritása bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.