Astra Zeneca az egyik hatásosnak bizonyult vakcina a Covid fertőzés ellen. Viszont az elmúlt napokban olyan hírek láttak napvilágot, hogy az oltás után vérrög-képződés miatt néhány ember meghalt. Az időbeli összeesés nem kérdés ezekben az esetekben. Azonban az eseteket vizsgáló szakértők nem találtak semmilyen okszerű kapcsolatot a halálesetek és az oltás között. Ráadásul a statisztikai adatokat vizsgálva a WHO és az EMA is arra jutott, hogy az esetek száma alacsonyabb, mint az adott időszakban oltás nélkül várható vérrögképződés miatti halálozás. Ráadásul a Pfizer vakcinával beoltott népességben is hasonló számú ilyen haláleset történt ugyanebben az időszakban.

Bár egyelőre semmilyen orvosi, vagy tudományos érveléssel nem támasztható alá, egyre több európai ország – elővigyázatosságból – felfüggesztette az Astra Zeneca vakcina használatát. Ez egész biztosan lényegesen több halálesethez fog vezetni, mint az eddigi statisztikák alapján várható vérrög képződésre visszavezethető halálesetek.

Ha Ön dönthetne, mit mérlegelne és mit döntene?

A Facebook szavazás eredménye

A szavazás és a Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:

A 61 szavazó közül összesen 9-en szavaztak arra az opcióra, hogy leállítanák a vakcina beadását, hogy a közbizalmat erősítsék. A túlnyomó többség nem állítaná le az oltást a további vizsgálatok idejére, mert vagy elfogadták, hogy nem kell tovább vizsgálni, vagy megértették, hogy sokszorosan több ember halálát okozná a késlekedés. Közülük öten kiemelték a tájékoztatás és választási lehetőség fontosságát.

mellett az egyetértés mellett viszont az információkról folytatott vita nagyon érdekes volt és lett. Kalló Miklós érzékletesen írt arról, hogy a korreláció, miért nem okvetlenül kauzalitás. A kommentálók többsége el is fogadta a WHO és EMA álláspontját, vagy a bizonytalan és változó helyzetet, amiben folyamatosan az éppen adott információ alapján tudunk dönteni.

Ezt igazolták az események is. A mi vitánk után, csütörtökön az EMA megerősítette, hogy a rendelkezésre álló információk alapján nem bizonyítható a kauzalitás, az oltás biztonságos. Néhány órával később azonban osztrák és német orvosok mégiscsak azonosítani véltek a kérdéses esetek egy kis részében egy lehetséges okozati összefüggést, ami lehet, hogy nagyon ritka mellékhatásként bekerül majd egyszer a termékleírásba, de – ahogy a többi ritka mellékhatás se – ez se lesz alap a leállításra.

Nekem ez az eset így már nem is a bizonytalanságról szól, hanem arról, hogy a problémákat pontosan elemezni kell, mert tanulni, és azután az embereken jobban segíteni, csak az okok megértésén keresztül lehet. Mint most is, a Covid járvány már annyiszor bizonyította, hogy az információk transzparens megosztása és a szakmai szerveztek együttműködése gyorsította a védekezés és az életmentés hatékonyságát. Ehhez ajánlom az Integritásblog egy másik írását az „extrém-transzparencia” hasznosságáról háborús helyzetben.

Néhány nappal a mi párbeszédünk után, még egy érdekes elemzés látott napvilágot, ami talán azoknak érdekes, akik a múlt héten az Astra Zeneca oltás időszakos leállításra szavaztak, azzal az indoklással tették, hogy növeli a közbizalmat. A lenti diagrammon a kék vonalak jelzik az Astra Zeneca oltásban elvesztett bizalmat azokban az országokban, ahol felfüggesztették az oltást.

A Astra Zeneca vakcina bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Január 6-án, a „Capitolium ostroma” után ez hirtelen megváltozott. Bár a hírfolyamból nem tűnt el hatása, a média elfordította tőle a mikrofonokat. Szép sorban a Facebook, Twitter, Google, Reddit, Snapchat, Pinterest , TikTok…. letiltották, és a TV társaságok se keresték interjúra. Lefejezte a „guillotine electronique”. (idézet Kesslertől) Az új csatornája a Parler lett, így attól hirtelen a Google, Apple és Amazon vonta meg a teret, így ez is bedugult. Sokan fellélegeztek, hogy végre nincs lehetősége szélsőséges és lázító üzeneteivel feszültséget generálni.

De mi is történt? Az alkotmányos rend szerint a jog alapján a választott a végrehajtó hatalomnak kellett volna fellépnie. De Trump volt megválasztva. Ő uralta a választott hatalmat. És mindent megtett, hogy az apparátus a jog alapján ne korlátozhassa. Így végül magán cégóriások döntöttek, hogy megvonják tőle a fórumaikat. Ezek a magán cégek megmutatták, hogy mekkora hatalmuk van az amerikai és globális társadalmi párbeszédre. Közösen hatásos cenzúrát érvényesítettek.

A kérdés, hogy megnyugtató-e ez számunkra?

A Facebook szavazás eredménye:

A szavazás és a Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:

A szavazók több mint fele úgy ítélte meg, hogy helyesen jártak el a magán kézben lévő médiumok, mert Trump veszélyt jelentett a társadalomra. A második legerősebb csoport tagjai sem a döntést utasították el, hanem a demokrácia válságának jelét látták abban, hogy magán cégeknek ekkora hatalma lett. Ketten pedig azt vitatták, hogy magán cég cenzúrázhat-e.

Ugyanakkor senki se vonta kétségbe, hogy a demokrácia szabályai szerint a demokráciát a választott hatalomnak kellene védenie. Nagyon sokak számára az sem volt kérdés, hogy Trump – egy demokratikus országban demokratikusan választott elnökként – nem tette ezt, sőt demokratikus intézményeket züllesztett és bontott le. Így nem maradt más. Csak ezek a cégek tudták megvonni tőle a „hangszórót”. A többség osztja ezt a véleményt Amerikában is, bár létezik egy másik hatalmas tábor is, amelynek tagjai liberális összeesküvésnek tekintik azt, ami történt. Biztos van köztük haszonleső, de nagy részük őszinte meggyőződéssel támogatja Trumpot, és jogtalan cenzúrának érzi elhallgattatását.

Akár melyik oldalon áll is azonban az ember, azt látnia kell, hogy az alapvető probléma abban van, hogy nem alakultak ki azok az intézmények és eljárások, amelyekkel a közszféra lépést tudott volna tartani az interneten zajló párbeszéd fejlődésével. A dinamikusan fejlődő elektronikus kommunikáció szabályozása a folyamatokat egyelőre csak követni tudja. Fontos lépések történnek, mint az ausztrál törvény arról, hogy a techplatformoknak fizetnie kell a hírek gyártóinak, de a szabályozási rendszer még messze nem alkotta meg azokat a fékeket és ellensúlyokat, amelyekkel az elektronikus média használata a köz érdekében biztonsággal befolyásolható lenne.    

Az aktuális jog szerint a magánvállalatok nem felelősek azért, amit felhasználóik posztolnak, és csak az illegális tartalmakat kell törölniük, mint például a gyermekpornográfiát. Joguk van saját szabályokat alkotni arra, hogy hogyan kezelik a tartalmakat. A vállalatok, amelyek érintettek mind a szólásszabadság oldalán állnak. Mégis szinte egyszerre döntöttek arról, hogy megvonják szolgáltatásukat Trumptól. Feltételezhetően egyiknek sem volt könnyű döntés. Jack Dorsey a Twitter vezetője egyenesen csődnek nevezte a kialakult helyzetet, amelyben politikai döntést kellett hozniuk. Politikai cselekvés volt Trumptól megvonni a „webes mikrofont”, és politikai döntés volt az is, amikor a múlt héten a Twitter visszautasította Narenda Modi elnök követelését, hogy blokkolják azokat az újságírókat, akik a farmerek mozgalmáról írnak Indiában. Két döntés, két ellentétes irányba. Két súlyos politikai döntés, amit egy magán cég vezetője hozott az adott ország elnökével szemben – kényszerűen és tudva, hogy ez nem optimális folyamat. Nem kérdés, hogy igazán nehéz kérdésekhez más módszerekre lenne szükség.

A mi kommentálóink között többen a deliberatív demokráciában látnák a lehetőséget. Olyan globális deliberatív folyamat is felmerült, ami a helyi közösségek hálózatára épülne.

Mark Zuckerberg 2018-ban indított Oversight Board projektje is deliberatív logikára építve próbálja meghatározni, hogy mi elfogadható a Facebook-on, és mi nem. Globális műhelyek után, tavaly októberben állt fel a Facebook Oversight Board-ja, becenevén a Facebook „Legfelső Bírósága”. 40 felkért tagja van, akik mind súlyos személyiségek és különböző területek vezető szakértői, különböző országokból és kontinensekről. A testület célja, hogy a legsúlyosabb ügyeket megvitassa és döntést hozzon, ami elfogadására kötelezte magát a Facebook. Következő döntésük az lesz, hogy Trumpot örökre kizárja-e a Facebook.

Bár ez bizottság mindenképpen érdekes próbálkozás, azt a problémát ez se kezeli, hogy a szólásszabadság értéke, amelyet ezek a webes cégek alapelvként kezelnek, korántsem általánosan elfogadott elv a világ más részein, ahová viszont szolgáltatásuk eljut. Az alapvető Emberi Jogok története is azt mutatja, hogy alapkérdésekben is nehéz globális konszenzust találni. Bármely diverzitást is képvisel az Oversight Board aligha fog tudni minden nehéz kérdésben általánosan elfogadott döntéseket hozni. Mindössze Zuckenberg döntéseinél legitimáltabbakat. Kérdés, hogy a válaszokban felvetette a globális deliberatív demokrácia korlátai is hasonlóak-e.

A Guillotine electronique bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A szavazás eredménye a Play Integrity Facebook csoportban:

A Play Integrity csoportban a Facebookon a résztvevők hozzászólásai is olvashatóka. Itt csak a szavazás és vélemények összegzése:

36-an azonnal értesítenének mindenkit már covid gyanúval is, 4-en csak gyorsteszttel megerősített gyanúval. Az összefoglalót meg e héten a hozzászólók meg is írták. Hetek óta a covid dilemmák, mind azt mutatták, hogy kevesen bíznak a hivatalos eljárásokban és a közhatalomban. Viszont az „embertársainkkal szembeni erkölcsi kötelességeinkkel” tisztában vagyunk. A szomorú csak az, hogy ezt a kötelességet, bizalmat élvező közhatalommal együtt és összehangban sokkal hatékonyabban lehetne érvényesíteni. Különösen járvány idején!

6Flóra Bauer and 5 others1 commentLikeCommentShare

A Covid fertőzés bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A szavazás eredménye a Play Integrity Facebook csoportban:

A Play Integrity csoportban a Facebookon a résztvevők hozzászólásai is olvashatóka. Itt csak a szavazás és vélemények összegzése:

Ez volt az első hét, ahol gyakorlatilag mindenki hasonlót gondolt. Úgy tűnik csak a vérmérséklet árnyalta a válaszokat, és a párbeszéd a jogi helyzet tisztázásával meg is állt. Az előző dilemma alapján az sem meglepő, hogy a szavazás kizárólag egyéni mérlegelésről és stratégiákról szólt. Pedig, ahogy az utolsó hozzászólásban Kaiser János leírja, van protokoll, csak vagy nem ismert, vagy nem veszik az érintettek komolyan.

Pedig a járvány megfékezése, kollektív akcióprobléma. Akkor működik hatékonyan, ha közhatalom és emberek együttműködnek. Erre lenne a kríziskommunikáció.

A válaszokból úgy tűnik, hogy a képletből a közhatalom hiányzik.

A Covid pozitív bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Az esetkutatások szerint az elmúlt hónapban a fertőzések több, mint 60%-a magánélet eseményein történt (esküvők, baráti összejövetelek, családi ünnepségek), ezért átmenetileg az ilyen magánrendezvények nem engedélyezettek. Hetek óta kéri a kormány és a közszereplők az embereket, hogy tartsák be a szabályokat. Mégis sok a szabályszegés, de a rendőrség nem tud mindenütt fellépni.

Az elmúlt napokban egyes politikai szereplők azzal a kéréssel fordultak az emberekhez, hogy jelentsék szomszédaikat, amikor szabályszegést észlelnek.

Mit teszel?

A szavazás eredménye a Play Integrity Facebook csoportban:

A Play Integrity csoportban a Facebookon a résztvevők hozzászólásai is olvashatóka. Itt csak a szavazás és vélemények összegzése:

A válaszok markánsan azt mutatták, hogy a többség elzárkózik attól, hogy egy morálisan gyengének ítélt hatalommal, hatósággal lépjen kapcsolatba, nekik jelentsen. Ebben a kontextusban a kérdés így a feljelentés konnotációját hordozta. Úgy tűnik, ez a legtöbb válaszolónál le is állította a tovább gondolást, azaz, hogy egy ilyen összejövetel milyen veszélyeket hordoz a környezetére nézve.

A szórványos alternatív opciókból kiderül, hogy a cselekvést önmagában nem utasítanák el, nem valamiféle közönyről van szó, hanem a politikai és közhatalommal szembeni bizalmatlanságról. Sükösd Anikó a legvilágosabb ebben, aki azért nem jelenti, mert bízik a közösségi kontroll hatékonyságában.

Számunkra az a tanulság, hogy ezt kell minden lehetséges eszközzel erősíteni, mert a „hivatalos” út nem járható.

A Jelentsd a szomszédod! bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Lakótársaid nem akarják, hogy hazamenj mielőtt kiderül, hogy megfertőződtél-e te is, és azt tanácsolják, hogy dolgozni se menj. Egy híres teaboltban dolgozol egy turista övezetben, ahol mindenféle nemzetiség megfordul. Mostanában azonban, a forgalom nagy része postán keresztül működik. A boltba csak néhány vevő jön be, ezért csak két eladó dolgozik egy műszakban a több, mint 100 négyzetméter alapterületű boltban. Elvben egyetértesz, azzal, hogy nem kellene bemenned dolgozni, de tudod, hogy a munkahelyed cinikus a Covid-veszéllyel kapcsolatban, és ha nem mész be, valószínűleg hamarosan kirúgnak, pedig az állásodra nagy szükséged van a mostani recessziós helyzetben.

Hogyan tudnád ezt a helyzetet úgy kezelni, hogy az integritásodat is megőrizd?

A Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:

Igen, ahogy az egyik válaszoló érzékeltette, olyan dilemmát tettünk fel, amelyben a lány, akinek döntenie kell, nem lehet biztos a dolgában. Abban sem, hogy fertőzött-e és tud-e annyi óvintézkedést tenni, hogy ha igen, akkor ne adja tovább. És abban sem, hogy pontosan milyen következménye lenne bárkire, ha megfertőzné. Sötétben tapogatózik. Döntést kell hoznia megfelelő információ nélkül. Ebben az értelemben az ultracrepidarian megjegyzés jogos az egyik hozzászólótól. (ultracrepidarian: aki olyan dolgokról ad véleményt, amiről semmit nem tud)

Lehet hogy, ha nem fertőzött de elővigyázatosságból nem megy haza, se dolgozni, szükségtelen kellemetlenséget vállal, ha fertőzött, de minden óvintézkedést megtesz, talán nem adja tovább a fertőzést az alatt a pár nap alatt, amíg kiderül. Hiszen nem kérdés, hogy ha az derül ki az apa tesztjéből, hogy fertőzött, akkor a fiának és a lánynak is tesztet kell csináltatnia. Ez azon a ponton már jogi kötelezettség is.

Persze nem reprezentatív a szám, de érdekes: 4-en otthon maradnának, nem kockáztatnák a tovább fertőzést. Hárman óvintézkedésekkel dolgozni mennének. Ketten gyakorlatilag a problémát is hevesen elutasítják. Ha nincs veszély, akkor dilemma sincs. Logikailag ez is lehetséges.De azért bennem felmerül, hogy lehet-e ezt az elutasítást is ultracrepidarian álláspontnak tekinteni? A The Economist, az egyik legkomolyabb kutatói és szakértői háttérrel dolgozó hetilap, közölte a lenti diagramot, ami azt mutatja, hogy abban az időszakban, amit Covid első hullámnak neveznek, a megelőző 10 év átlag halálozásához képest hol hány százalékkal nőtt a halálozás. (minden halálozási okot beleszámolva) Logikailag persze továbbra is lehetséges, hogy nem a Covid volt az oka a helyenként 2-3-szoros, vagy annál is magasabb halálozásnak az adott hetekben, de a nem ultracrepidarian hozzáértők még más magyarázatot nem találtak.

A Covid dilemma bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

E nélkül a beteg meghal. Ön a sebész helyében hogyan dönt?

A Facebook szavazás eredménye:

A szavazás és a Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:

A szavazók gyakorlatilag egybehangzóan a mellett voltak, hogy a sebész hagyja figyelmen kívül a szülők döntését és mentse meg a kislány életét. Székely András volt azon az állásponton, hogy a domináns hozzáállás voltaképpen gyámság az orvos részéről, tehát még gyerek esetében sem etikus, hogy fölülírja a szülői döntést.

Mivel a hozzászólások nagyon egyértelműen az orvosi nézőpont mellett szóltak, engedtessék meg, hogy megfogalmazzam a szülői álláspontot, bármennyire távol is áll tőlem. Az ő hitük szerint a gyerekük, a szemük fénye elkárhozik, pokolra jut, ha idegen vért kap. Az ő dilemmájuk az, hogy megmentsék a földi életnek és ítéljék ezzel örök kárhozatra, vagy hagyják meghalni, elnyerve az örök üdvösséget.

Itt az az álláspont alakult ki, hogy nem kell tiszteletben tartani a szülők hitét. A kérdés itt nem az, ahogy megfogalmazódott, hogy a szülők beperlik-e az orvost, amiért megmentette a gyerekük életét, hanem az, hogy mit élnek át abban a hiszemben, hogy a kislányuk pokolra fog jutni.

A A sebész dilemmája 2 bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A vezetői értekezlet után egyik beosztottad Sára ül le melléd az ebédlőben. Sára nagyszerű szakember és nagyon szorgalmas, jó munkaerő, régen dolgozik veled. Bár Sára nagyszerű szakember, de olyan speciális területen dolgozik, hogy nem adódnak gyakran rászabott állások. Büszkén elmeséli, hogy egy magáncégtől ajánlatot kapott, ami szakmailag is nagyszerű kihívást jelentene, meg jobb fizetést is, ami jól jönne a családnak. Könnyes szemmel azt is hozzá teszi, hogy úgy gondolja, hogy mégse fogja elfogadni az ajánlatot, mert erősen kötődik hozzád és kollegáihoz. Itt kezdett dolgozni az egyetem után, hihetetlen sokat tanult tőletek, és mindig támogató közösségben érezhette magát.

A kérdés e héten az, hogy te mint főnök, hogyan tudnál integránsan viselkedni? Persze szavazni is lehet, de egy brain-storming és párbeszéd érdekesebb lenne. Hátha közösen ki tudjuk találni …

A Facebook szavazás eredménye:

A szavazás és a Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:

Az előző a Bizalmas információ dilemma és ez a dilemma szándékosan nagyon hasonló volt. Mindkét esetben arról volt szó, hogy egy cég a későbbiekben leépítéseket tervez, ami egyelőre bizalmas információ. A vezetőknek nem szabad megosztani az információt az érintettekkel. Ugyanakkor komoly érv szól amellett, hogy az értintett kollegád megtudhassa, hogy mi vár rá és időben állást keressen, vagy elfogadja a kínálkozó lehetőséget.

A korábbi esetben a dilemmára koncentrálva írtuk le a helyzetet. Megmondod Kálmánnak, vagy nem? A válaszadók alapvetően a két alternatíva közötti választásban maradtak. A többség elárulta volna a bizalmas információt. Kétharmaduk valamilyen felelősségelhárító stratégiával, és egy harmaduk a titoktartási szabály sima megszegésével.

E héten a dilemma leírását pontosítottuk és a kérdést is megváltoztattuk. Nem elvi álláspontot, hanem megoldást kerestünk. A kérdés az volt, hogy hogyan tudnál integránsan viselkedni az adott helyzetben? Emellett szavazás helyett érvelésre bíztattunk mindenkit. Érdekes tapasztalat, hogy először egy megoldás kereső a párbeszéd indult el arról, hogyan lehet Sára érdekét védve az új kihívás felé terelni. A később induló szavazás minkét alternatívája is erre vonatkozott. A probléma megoldó kérdés kiszabadította a gondolkodást a dilemma bináris alternatíváiból és ezzel a hárításokból is.

Éles helyzetekben pont ez történik, ha ki tudunk szállni a tépelődésből és egy döntést bevállalni, akkor válunk képessé a konstruktív és integritásunkat is megőrző cselekvésről gondolkodni. Ezért is valljuk, hogy az etikus cselekvés gyakran felelősség és bátorság kérdése.

A Fenyegető elbocsájtás bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.