Mit képviselne?

A Facebook Play Integrity csoportjába így szavaztak:

Nem szokványos dilemmának bizonyult az eset, ami valóságon alapul. Valószínűleg a kislány motivációi nem váltak világossá, érthető módon, így a legtöbben (60%) Sükösd Anikó tisztázó alternatívájára voksoltak. A második legerősebb álláspont a ragaszkodás szigorúan az igazsághoz. Ez egyébként abból a szempontból is támogatható alternatíva, hogy megegyezik a kislány szándékaival. A többi, kis támogatottságú változat a magatartás, mint érdemjegy komolytalanságát érintette. Pedig egy igazi poroszos, jó alattvalót nevelő iskola számára ez kiemelten fontos.

A A jó kislány dilemmája bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A Facebookon a játékban résztvevők a következő módon szavaztak:

A szavazást és kommenteket így összegeztük:
Szavazóink eléggé egyetértettek az erdőpárti elvi álláspontban, nem hódoltak a „pragmatizmusnak” (66%). A behódolást csak egy kisebbség választotta (6%), lemondani pedig nem szeretünk (1%). Két „cseles”, a felelősséget kerülni igyekvő megoldás is felbukkant: döntsenek a szakemberek, vagy Bakos Béla érett magyar társadalomfilozófiáról árulkodó megoldása: „Csendben elszabotálom”.

A A polgármester dilemmája bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Este találkozol a legjobb barátnőddel, akit régen láttál. Boldogan meséli, hogy megtalálta élete párját, szerelmes bele, és feleségül fog menni hozzá. A beszélgetés során kiderül, hogy az illető férfi az a kliensed, aki az intimitás miatti szorongását promiszkuitással gyógyítja.

Mit teszel?

A Facebook szavazás eredménye:

A szavazás és a Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:

A pszichológusnő komoly döntés előtt áll, mert személyes viszonya a barátnőjéhez azt diktálná, hogy elárulja szorongó paciense kényszeres promiszkuitását. Ugyanakkor hivatása titoktartásra kötelezi. A válaszok nagy része erre a dilemmára reagált. A legtöbben tartanák magukat a titoktartáshoz. A szavazók közül mindössze ketten és egy választ író árulná el a barátnőjének a férfi betegségét.  A többiek közül 11-en leadnák, és 7-en folytatnák a terápiát. Milyen szép kép ez arról, hogyan oszlik meg a – feltételezhetően nem terapeuta válaszolók – reakciója az erkölcsetika alapú lojalitás, és a kötelesség etika alapján feltételezett kötelesség és szabály között.  

Az utolsóként író gyakorló terapeuta nem tekinti dilemmának a helyzetet: a szakmai etika szabályai szerint abba kell hagynia a terápiát. Alapvetően következmény-etika diktálja ezt az etikai elvet: félő, hogy nem tudná professzionális távolsággal és semlegességgel segíteni paciensét. Ennyit segít, ha egy szakmát kidolgozott és ismert etikai és viselkedési kódex támogat. Védi a szakembert és a klienst is.

De ennél talán még érdekesebb, hogy a – feltételezhetően nem terapeuta válaszolók közül – legtöbben nemcsak a kliens leadására, de arra is szavaztak, hogy szembesíteni akarják, a pacienst, hogy mit okoz a betegsége, vagy el akarják mondani, hogy hagyjon fel a promiszkuitással. Ez azonban messze vezet, mind szakmai, mind etikai szempontból: mit tekintünk betegségnek – s ezzel feloldozzuk az illetőt a felelősség alól –, és mit tekintünk erkölcsi vétségnek, ami felelősségre vonással jár. Ezt a dilemmát nem fogjuk itt megoldani – sajnos.

A Szolidaritás vagy titoktartás bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Korábbi társai – akivel a baráti és sport kapcsolat fennmaradt – nem értik, hogy mi történt, és kérdezik, hogy miért váltott. Úgy érzi, hogy egyrészről sporttársainak joga van tudni az igazságot, másrészről pedig, ha nyíltan beszél indokairól, akkor rombolja azt a közösséget, amelyből ugyan kilépett, de most is fontos neki.

A Facebook szavazás eredménye:

A szavazás és a Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:

Majdnem sikerült még egy olyan dilemmát írni, ahol nem ütköznek a szavazatok. A szavazásból úgy tűnik, hogy a túlnyomó többség nyíltan elmondaná, hogy miért váltott.

A kifejtett vélemények ennél árnyaltabbak. Az egyik álláspont szerint, pont a társak iránti felelősségérzet miatt kell elmondania Józsinak, ha olyan dolgokat lát, ami őket is veszélyezteti. Ezután a beszélgetőpartner dolga, hogy az elmondottakból kiválassza a számára lényeges elemeket és döntsön. Van, aki ennél is továbbmegy: „az információ megtartása szerintem nem segíti a közösség működését.” A másik álláspont „a másikra nem ráerőszakolt, hiteles, de a másikat lehetőség szerint figyelembe vevő őszinteség„. Vagyis, a beszélgető partnertől függ, hogy mit osztok meg. „Aki akar, kérdez, s válaszolok neki, de annyit, amennyit én szeretnék megosztani”. Ebben az alternatívában persze az is benne van, hogy nem mond el semmit, ha nem kérdezik. Hiszen az is lehet, hogy az ő problémája, a többieknek nem probléma. Vagy mások is látják, de nem komfortos szembenézni a problémákkal, mert nem kényelmes váltani. Hát igen, a megírt véleményekből mindig több kiderül, mint a puszta szavazásból.

A A kilépő dilemmája bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A vezetői értekezlet után egyik beosztottad Sára ül le melléd az ebédlőben. Sára nagyszerű szakember és nagyon szorgalmas, jó munkaerő, régen dolgozik veled. Bár Sára nagyszerű szakember, de olyan speciális területen dolgozik, hogy nem adódnak gyakran rászabott állások. Büszkén elmeséli, hogy egy magáncégtől ajánlatot kapott, ami szakmailag is nagyszerű kihívást jelentene, meg jobb fizetést is, ami jól jönne a családnak. Könnyes szemmel azt is hozzá teszi, hogy úgy gondolja, hogy mégse fogja elfogadni az ajánlatot, mert erősen kötődik hozzád és kollegáihoz. Itt kezdett dolgozni az egyetem után, hihetetlen sokat tanult tőletek, és mindig támogató közösségben érezhette magát.

A kérdés e héten az, hogy te mint főnök, hogyan tudnál integránsan viselkedni? Persze szavazni is lehet, de egy brain-storming és párbeszéd érdekesebb lenne. Hátha közösen ki tudjuk találni …

A Facebook szavazás eredménye:

A szavazás és a Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:

Az előző a Bizalmas információ dilemma és ez a dilemma szándékosan nagyon hasonló volt. Mindkét esetben arról volt szó, hogy egy cég a későbbiekben leépítéseket tervez, ami egyelőre bizalmas információ. A vezetőknek nem szabad megosztani az információt az érintettekkel. Ugyanakkor komoly érv szól amellett, hogy az értintett kollegád megtudhassa, hogy mi vár rá és időben állást keressen, vagy elfogadja a kínálkozó lehetőséget.

A korábbi esetben a dilemmára koncentrálva írtuk le a helyzetet. Megmondod Kálmánnak, vagy nem? A válaszadók alapvetően a két alternatíva közötti választásban maradtak. A többség elárulta volna a bizalmas információt. Kétharmaduk valamilyen felelősségelhárító stratégiával, és egy harmaduk a titoktartási szabály sima megszegésével.

E héten a dilemma leírását pontosítottuk és a kérdést is megváltoztattuk. Nem elvi álláspontot, hanem megoldást kerestünk. A kérdés az volt, hogy hogyan tudnál integránsan viselkedni az adott helyzetben? Emellett szavazás helyett érvelésre bíztattunk mindenkit. Érdekes tapasztalat, hogy először egy megoldás kereső a párbeszéd indult el arról, hogyan lehet Sára érdekét védve az új kihívás felé terelni. A később induló szavazás minkét alternatívája is erre vonatkozott. A probléma megoldó kérdés kiszabadította a gondolkodást a dilemma bináris alternatíváiból és ezzel a hárításokból is.

Éles helyzetekben pont ez történik, ha ki tudunk szállni a tépelődésből és egy döntést bevállalni, akkor válunk képessé a konstruktív és integritásunkat is megőrző cselekvésről gondolkodni. Ezért is valljuk, hogy az etikus cselekvés gyakran felelősség és bátorság kérdése.

A Fenyegető elbocsájtás bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Amikor Donald Trump az Egyesült Államok elnöke lett, már vizsgálata az FBI, hogy volt-e  Oroszországnak olyan tevékenysége, amely hatást gyakorolt az elnökválasztás eredményére. Trump számára ez a vizsgálat fontos kérdés volt egyrészről, mert úgy érzete, hogy kétséget vethet fel a győzelmével kapcsoltabban, másrészről, mert nagyon félt, hogy személye is a vizsgálat tárgya lehet.

2017. január 27-én, hét nappal elnöki esküje után, Donald Trump vacsorára hívta az FBI igazgatóját, James B. Comey-t. Ketten ültek az asztalnál, amikor – Comey beszámolója szerint – az elnök megkérdezte tőle, hogy számíthat-e a lojalitására. Comey azt válaszolta, hogy a becsületére számíthat. Amikor az elnök később visszatért a témára, és újra megkérdezte, hogy lojális lesz-e, Comey elmondta, hogy az ország érdekét független igazságszolgáltatás és FBI szolgálja. Azért kapja az FBI igazgatója kinevezését 10 évre, hogy függetlenséggel és tisztességgel szolgálhassa az ország érdekét.

A vállalkozóból elnökké vált Trump, aki beosztottaitól mindig személyes lojalitást várt, ezt nem bocsájtotta meg. Többször keményen támadta, majd 2017. május 9-én – vállalva a döntés politikai árát – felmentette Comey-t, elemzők szerint azt remélve, hogy az orosz beavatkozásra és munkatársai orosz kapcsolataira vonatkozó vizsgálatot ezzel fékezi. Comeynak fel kellett állnia.

Két héten belül azonban Rod Rosenstein igazságügyi miniszterhelyettes – akit korábban Trump nevezett ki – különleges ügyészi megbízást adott Robert Muellernek, az  FBI korábbi igazgatójának, a Trump kampány és Oroszország viszonyának kivizsgálására. Rosenstein több mint egy éve – Trump támadásai ellenére – biztosítja a különleges ügyész vizsgálatát, ami Trump környezetét is érinti. Az elmúlt alig több mint egy évben, több mint 100 vádpontban történt vádemelés 32 ember ellen, köztük magas rangú fehér házi és kampány tanácsadók, orosz ügynökök és szervezetek.

A A köztisztviselők integritása bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.