Mit lép?

A Facebook Play Integrity csoportjában a következőképpen szavaztak:

A szavazás némiképp sokkolt, a kommentek valamennyire megnyugtattak. Kezdem a leginkább sokkolóval. Nagymajtényi Gábor alternatívája, hogy „Megkérdezném a gyereket.” 81 százalékot kapott. Nyilván nem úgy gondolja, hogy nekiszegezem a kérdést: „Figyelj fiam, szexuálisan molesztált téged a tanárod?” Tehát ilyen esetben a tanúvallomás megszerzésének eljárása a gyakorlat. Könyvtárnyi irodalma van annak, hogy az ilyen helyzetben a kérdező, különösen, ha van valami előfeltevése, márpedig jobbára van, felnőtteknél is olyan eredményt ér el, hogy az illető elkezd olyasmire is „emlékezni” és olyasmit is „bevallani”, ami meg sem történt, és még millió egyéb torzítás az eredmény. Ugyanez gyerekek esetében hatványozottan súlyos veszély. Annak idején egy szemesztert hallgattam erről Popper Pétertől. Tehát a „Megkérdezném a gyereket” csak úgy értelmezhető, hogy hatósági eljárás keretében kerül rá sor. Ha minden csodálatos, akkor egy Popper színvonalú profi gyerekpszichológust vesznek igénybe és jó esetben elkerülhető a súlyos trauma, de még így is kockázatos.

És éppen itt a dilemma lényege. Ha teljesen jóhiszemű a kapcsolat, akkor maga az eljárás traumatizáló. Ha indokolt a gyanú, akkor viszont cselekedni kell. Egy ilyen dilemma ebben a játékban nem arra való, hogy szakmai állásfoglalás legyen az eredmény, de érdemes alaposabban elgondolkodni, és a hozzászólások tükröztek is ilyesmit.

Egy biztos: nagyon szakszerű döntés szükséges, aminek egyik eleme az, hogy a tanárral tisztázni kell az ilyen helyzet veszélyét és megbeszélni vele, hogy miként változzon a kapcsolatuk.

A cím egyébként a filmre utalt, amit több hozzászóló is nyugtázott, miközben a dilemma több, a környezetemben is felbukkanó helyzetre próbált reflektálni. Mihalik Judit alternatíváját nem is értem az anyaságról, de azután a hosszabb kommentje megnyugtatott.

A Kétely bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A Facebookon a Play Integrity csoportban a résztvevők a következőképpen szavaztak:

Mint látható, nagyjából megoszlanak a vélemények, hogy ne alkalmazzuk az „igazságszéket”, mert súlyosan sérti a személyiségi jogokat (36%) és hogy alkalmazzuk, mert az igazság kiderítése érdekében etikus (29%). Czékus Jób nem alkalmazná, mert nem teljesen megbízható. Ebben sok igazság van, az eddigi ilyen próbálkozások megbízhatatlanoknak bizonyultak, és amit tudok az emberi agy működéséről erről is azt gondolom, hogy elvileg sem lehet 100%-ig megbízható. Patócs László ehhez részletes érveket is felvonultat hozzászólásában.

A nagyon élénk és színvonalas eszmecseréből (amit mindenképpen érdemes a facebookon elolvasni) szakmai elfogultságomnál fogva kiemelem azt, amit Kalló Miklós érint: az emberek jelentős része többé-kevésbé szuggesztibilis és kérdezéssel is be lehet ültetni hamis emlékeket, amikről azután bármilyen „igazságszék” kimutatja, hogy „igaz.”

Akit érdekel, nagyon tanulságos Paul Ingram esete, a neten gazdag információ áll rendelkezésre róla.

A Igazságszék bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Jelenleg sok országban megengedett, hogy petesejteket vegyenek a mesterséges megtermékenyítési kezelésben résztvevő nőktől. Ezen petesejtek némelyikét megtermékenyítik és visszaültetik a nő testébe, míg a többi, nem megtermékenyített petesejtet a nő beleegyezésével át lehet adni más nőknek.

Mesterséges megtermékenyítési kezelésben nem résztvevő nőknek tilos a petesejt adományozása. Ennek következtében akut hiány alakul ki petesejtekből, ami ajtót nyit a spekulációnak és a petesejtekkel való üzletelésre.

Ebben a helyzetben elfogadhatónak tart-e olyan
szabályozást, ami lehetővé teszi pl. a hirdető pár számára petesejt vásárlását mesterséges megtermékenyítési kezelésben nem résztvevő nőktől?

A Facebook Play Integrity csoportjában a következőképpen szavaztak:

A szavazók szinte egyöntetűen elfogadhatónak találták, hogy a példához hasonlóan hirdetés útján kívánságra rendelt petesejtet lehessen vásárolni, illetve eladni. Gosztonyi Ádám úgy tudja, hogy az adományozást nem kötik az IVF eljárásban való részvételhez. Az én forrásom szerint viszont ez gyakori, sőt talán tipikus (a forrásom 2014-es). Patócs László érvelése szerint más kategória, mint a szerv adományozás, mert a petesejt újra termelődik.

Itt világosan az utilitárius és a kanti erkölcsi felfogás ütközéséről van szó. Az utóbbi azért tartja etikailag elfogadhatatlannak az eljárást, mert az emberi lényt dologiasítja, árucikké degradálja. A konkrét példát azért hoztam fel, mert nagyon világosan úgy rendel a házaspár, ahogy egy árucikket rendelünk.

A Petesejt transzplantáció bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Az Egyesült Államok számos államában nem büntetendő feltétlenül a gyerekek testi fenyítése. Nem ritka, hogy a szülő kihívja az illetékes rendőrt és az ő tanúskodása mellett ad általa arányosnak és indokoltnak tartott testi fenyítést. A rendőr erről tanúskodik, s a szülő nem vonható felelősségre. Ön abban a helyzetben van, hogy jogalkotóként rendelkezhet ilyen gyakorlat bevezetéséről.

Milyen álláspontra helyezkedik?

A szavazás eredménye a Facebook Play Integrity csoportjában:

Összegzés a csoportban:
Azt hiszem, nem meglepő, hogy a szavazók döntő többsége (91%) elutasítja a testi fenyítés minden formáját. Pálfalvi József egy személyes emlékét eleveníti fel. Ez arra bíztat, hogy magam is hasonló módon próbáljak árnyalni a képen. Előre bocsátom, hogy öt gyereket neveltem fel (a legkisebb is már 16 éves), és soha nem alkalmaztam testi fenyítést. Engem viszont vertek – tanáraim és szüleim egyaránt –, non nem vészesen, csak a korszellemnek megfelelően. Volt, aki, nevelő célzattal, volt, aki dühből, volt olyan is, aki szadizmusból. Számomra tehát nem maga a testi fenyítés számított, hanem hogy megalázó vagy sem. A szeretett és tisztelt osztályfőnökömtől, ha kaptam egy pofont, mert valami disznóságot csináltam, akkor a világ rendben volt számomra: kvittek voltunk, nem éreztem megalázónak. Ezzel szemben, ha hegyi beszédet kaptam, összeszidtak és elmondták, hogy micsoda disznóság, amit elkövettem, akkor azt megalázónak éreztem. Ha választhattam volna, akkor a pofont választom.

Számomra tehát a tanulság: az a döntő, hogy ne alázzuk meg a gyereket. Ebből a szempontból nem érzem szerencsésnek a dilemmában bemutatott „formális”, mintegy hivatalos megoldást, mert nehezen tudom elképzelni, hogy egy ilyen eljárás ne lenne megalázó a gyerek számára.

Ritka alkalom, hogy ez után az összegző után még több vélemény érkezett, mint az eredeti dilemmára. Ezért érdemes a Facebookon elolvasni ezt a színvonalas párbeszédet, ami ezen a linken is elérhető.

A Nevelési célzatú pofon bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Mit képviselne?

A Facebook Play Integrity csoportjába így szavaztak:

Nem szokványos dilemmának bizonyult az eset, ami valóságon alapul. Valószínűleg a kislány motivációi nem váltak világossá, érthető módon, így a legtöbben (60%) Sükösd Anikó tisztázó alternatívájára voksoltak. A második legerősebb álláspont a ragaszkodás szigorúan az igazsághoz. Ez egyébként abból a szempontból is támogatható alternatíva, hogy megegyezik a kislány szándékaival. A többi, kis támogatottságú változat a magatartás, mint érdemjegy komolytalanságát érintette. Pedig egy igazi poroszos, jó alattvalót nevelő iskola számára ez kiemelten fontos.

A A jó kislány dilemmája bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Ön mit gondol?

A Faceboo Play Integrity csoportjában a résztvevők így szavaztak:

És az összegzés:
Nem sok mindent kell összegezni, a szavazók 95 százaléka indokoltnak ítélte a tanárok tiltakozását. Egy kérdés merült fel Cékus Jób részéről: Ez erkölcsi vagy jogi kérdés? A magam részéről elválaszthatatlannak tartom a jogot az erkölcstől.

A A tanárok felelőssége bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Ön hogy látja?

A Facebookon a Play Integrity játékban a résztvevők így szavaztak

Nehéz dilemma, mert mindannyian érintettek vagyunk benne.

A döntést nehezíti, hogy vannak társadalmak, ahol a szélsőséges állami terror az emberek életét közvetlenül fenyegeti. Van olyan rezsim, ahol csak az egzisztenciális biztonságot, vagy csupán az érvényesülést érinti.

Oroszországot ebből a szempontból nehéz megítélni, mert már azért 15 év börtön járhat, ha valaki a háborút háborúnak nevezi, miközben vannak ellenállók. Egy még nem teljesen fizikai elnyomáson alapuló rendszerben az állampolgárok felelőssé tehetők a kormányuk tetteiért és ezt a véleményt a szavazók 39 százaléka tette magáévá. Látszólag pragmatikus megoldás a fentivel összhangban, a szigorú vízumellenőrzés (52%). Ez volt a leginkább népszerű megoldása a dilemmának, ami jól mutatja, hogy a dilemma mennyire valóságos és fontos.

A magam részéről azon a véleményen vagyok, hogy az állampolgárok jóval nagyobb felelősséggel tartoznak a kormányuk tetteiért, mint azt általában szeretik elismerni, miközben irtózatosan nagy nyomás hárul az egyénre a konformitás irányában. Minden valódi dilemmának jellemzője, hogy nincs jó megoldás, csak rossz és még rosszabb.

A Az állampolgár felelőssége kormánya tetteiért bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A Facebookon a játékban résztvevők a következő módon szavaztak:

A szavazást és kommenteket így összegeztük:
Szavazóink eléggé egyetértettek az erdőpárti elvi álláspontban, nem hódoltak a „pragmatizmusnak” (66%). A behódolást csak egy kisebbség választotta (6%), lemondani pedig nem szeretünk (1%). Két „cseles”, a felelősséget kerülni igyekvő megoldás is felbukkant: döntsenek a szakemberek, vagy Bakos Béla érett magyar társadalomfilozófiáról árulkodó megoldása: „Csendben elszabotálom”.

A A polgármester dilemmája bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Hosszú börtönbüntetésének letöltése után feltétel nélkül szabadlábra helyeztek egy 44 éves férfit, aki Dabason, az anyja házában lakva 17 évesen megölt egy 12 éves fiút, majd 2005-ös szabadulása után megtámadott egy másikat, amiért újra börtönbe került. Szabadlábra helyezése után Dabasra ment az anyjához. A dabasiak arra törekednek, hogy férfit eltávolítsák a faluból. Ön mit gondol?1. Letöltötte a büntetését, feltétel nélkül szabadlábra helyezték, joga van Dabason az anyja házában élni44%2. Veszélyt jelent a dabasi gyerekekre, ezért hatósági eszközökkel el kell távolítani a faluból.6%Added by Veczán Zoltána bűnismétlés után eleve ki se kéne engedni, kábé soha. Helyezhetik közelebbi börtönbe a látogatás könnyítésére, de oroszrulettezni nem kéne44%Added by Miklos RegocziIMEI-ben tartani.4%

A Facebookon a játékban résztvevők a következő módon szavaztak:

A szavazást és kommenteket így összegeztük:

si Durván fele-fele arányban voltak a szavazók abban a tekintetben, hogy a feltétel nélküli szabadlábra helyezés után ne csorbítsuk a jogait. illetve, hogy a bűnismétlés kockázatát nem vállalva korlátozzuk az illetőt a szabadságában. Azt hiszem, ez egy igazi dilemma. Érdekes fejlemény, hogy a közösség – mai állás szerint – úgy oldotta meg a helyzetet, hogy megvették az anyától a házat, s így elérték, hogy az illető ne költözhessen vissza Dabasra. A dilemma lényegét ez nyilván nem oldja meg: életed végiéig kísérjen-e a stigma.

A Félelem és reszketés Dabason bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Kedden a NATO országok elfogadták Finnország és Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét, miután a török elnök, Erdogan is beleegyezett. Később azonban emelte a tétet. Már nem csak azt kéri hogy a svédek ne támogassák tovább az általa terroristának tekintett kurd szervezeteket, hanem 73 személy kiadatását is követeli a parlamenti elfogadáshoz. Ön a svéd miniszterelnök. Hogyan dönt?

A Facebookon a játékban résztvevők a következő módon szavaztak:

A szavazást és kommenteket így összegeztük:

A szavazók túlnyomó többsége (71%) ragaszkodna az elveihez és nem engedne Erdogan zsarolásának. Tulajdonképpen közel áll ehhez az állásponthoz az a 21 százaslék is, aki tovább tárgyalna. Káldos János felhívja a figyelmünket arra, hogy Svédország jogállam, és a svéd jog nem engedi meg a kiadatást, s ezt a miniszterelnök nem hagyhatja figyelmen kívül. Most tiszteletbeli svédnek érzem magam.

A Pragmatizmus vagy elvek bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.