A Céges stratégia járvány idején bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A neves londoni Institute of Business Ethics (IBE) érdekes kutatás eredményét tette közzé, a munkavállalók különböző generációinak etikai összehasonlításáról: mi vezeti őket, mi fontos számukra és hogyan lehet befolyásolni őket. Persze a generációs tipizálásnak korlátai vannak. Nem mindenki fér bele. Mégis, mint tipikus mintázatot, érdemes végiggondolni. Különösen azért, mert az un. Milleneumi, vagy Y generáció (ami a 35 évesig terjedő korosztályt foglalja magában) tehetséges tagjainak vonzása, motiválása és megtartása fontos a cégeknek. Ugyanakkor pont a jól képzett fiatalok esetén a legnagyobb esély, hogy akár 1-2 év gyakorlat megszerzése után tovább állnak.

De nézzük mire jutott az IBE kutatása. A Milleneumi genráció az IT világba született, online közösségi jelenlétbe, aminek komoly hatása van, arra, hogy hogyan dolgoznak. Mint generációs típus, gyorsabbak, céltudatosabbak és közösségibbek, mint az idősebbek. Nyitottabb, felhatalmazóbb nevelést kaptak, mint a korábbi generációk, amitől öntudatosabbak és magabiztosabbak lettek. A motiváltak olyan munkát keresnek, aminek személyes jelentősége van, ahol tehetséges és hasonlóan motivált társakkal dolgozhatnak és, amennyire lehet, flexibilisebb feltételek felé hajlanak.

A kutatás egyik tanulsága, hogy hajlanak a szabályokhoz is „flexibilisebb” viszonyt kialakítani, mint idősebb társaik. Ugyanakkor a kutatás azt is bizonyítja, hogy ez nem etikai hanyatlás, hanem értékváltás jele. Míg a hagyományos compliance eszközök által létrehozott külső kényszerek állnak a 60 feletti generáció fókuszában, a fiataloknál nagyobb a szerepe a belső motivációnak és erősebben hatnak az interaktív, közösségi, személyközi csatornák. A fiatalok többsége azt vallotta, hogy olyan cégnél akar dolgozni, aminek pozitív hatása van a világra (62%), és a jelentőségteljes munkát a magas fizetésnél is többre értékelik (53%).

Újfajta integritás rajzolódik ki, ami elmozdult az idősebb generáció kívülről irányított kötelességtudatától és a munkahelyhez való hűségétől. Helyette korrekt, integráns kapcsolat, együttműködő, alkotó, együttműködő klíma és egy jó csapathoz tartozás kerül a középpontba. Azok a cégek sikeresek a tehetséges fiatalok vonzásában és megtartásában, amelyeknél ezek az értékek kerülnek előtérbe. Tudnak olyan kultúrát teremteni, ami közös értékeken alapszik és az értékeket folyamatos interakciókon keresztül is erősítik. Azt kell megérteni, hogy fiatalok számára a szervezeti kultúra leginkább az interakciók összességét jelenti. A tapasztalatokból rajzolódik ki, hogy mi elfogadott és mi kívánatos. Míg az idősebbek számára a deklarált értékek, kódex, dokumentumok, utasítások is meghatározóak, a milleneumi generáció érzékenyebb a személyes és közösségi interakciós kultúrára, arra, hogy a vezetés milyen üzeneteket küld, hogyan érintkezik a dolgozókkal, a horizontális és vertikális kapcsolatok szövetére. Ebben a részvételi tréningeknek, szervezeti párbeszédnek, interaktív szervezeti folyamatoknak, az etikai követeknek komoly szerepe lehet.

A kutatás eredményei alapvetően az integritás alapú – aktív értéképítő stratégiákra épülő – szervezetfejlesztés eszköztárának fontosságát támasztják alá.

A Stratégiák a fiatal tehetség megtartására bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.