Az elmúlt napokban százezrek álltak átlag több, mint 8 órát a sorban, hogy végső búcsút vehessenek Erzsébet királynőtől a Wesminster Hall-ban. Ha ezeket az órákat összeadjuk, elképesztő időt és energiát áldoztak az emberek arra, hogy bejuthassanak.

Látszólag a sor bár így a korlátos hozzáférés igazságos elosztására szolgált, mert bárki beállhatott. Vagy mégse? Hiszen sokaknak így se volt esélye vagy állapota, vagy más kötelezettségei miatt.

Ön szerint lehetett volna még igazságosabb módszert találni?

A Facebook Play Integrity csoportjában így szavaztak:

E héten nem pörgött a játék. Rendben is van így, hiszen másféle dilemma volt ez, mint a többi.

Aki szavazott vagy hozzászólt, – egy ember kivételével – mind a sort tartotta a legetikusabb elosztási mechanizmusnak, mert így nem a gazdagok jutnak előnyhöz, akik drága jegyeket is meg tudnak vásárolni. Lehet, hogy az alternatíva megfogalmazása is befolyásolta a szavazókat? Lehet, hogy elég jó érzést hívott elő, hogy ne gondolkodjunk tovább? Pedig a szövegben az is benne volt, hogy így az elfoglalt emberekkel és kötött munkaidőben dolgozókkal volt igazságtalan a rendszer, mert ők nem tudtak 8-10 órát várni a sorban. Így hát mégiscsak volt itt dilemma.

Korbuly Ádám volt az egyetlen, aki kétségét is kifejezte, bár ő is a sorra szavazott. Azt gondolta, hogy a gazdag így is tudott „bér-sorállót” venni magának. Így is van ez sokfelé, sőt van, ahol köztudott, standard ára is van a bér-sorban állásnak. De nem Angliában, ahol a sorban állasnak hagyománya van. A fair play szabályait követő nemzeti sport. Mikes György írta erről How to be an Alien című könyvében: ” Az angol, ha egyedül van, fegyelmezett egyszemélyes sort alkot.”

A mostani londoni sorban-állásban is volt rendszer, ami védte e hagyományt. Átadhatatlan karszalagokat kaptak az emberek, amik alapján megtarthatták a helyüket, ha valami szükséglet miatt ki kellet pár percre lépniük. (mert hát 8-10 óra alatt ilyen is történik) Sőt még azzal is próbálták a szervezők a legigazságosabb elosztást megvalósítani, hogy volt egy gyorsabb sor a mozgáskorlátozottaknak.

Akárhogy is, egy szellemes Twitter kommentáló szerint: „a sok kilométeres rendezett sorra az angol performance művészet egyik legnagyobb alkotásaként emlékezhetünk.”

A Elosztási dilemma bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A rendőrnyomozó emberrablási ügyön dolgozott. Az áldozat egy gazdag bankár beteg kisfia volt, aki gyógyszer, étel és ital nélkül biztos nem tudott két napnál többet túlélni.

Elfogtak egy fiatalembert, akiről biztosnak látszott hogy az emberrabló, mert az autójában megtalálták a kisfiú kabátját, haj és vérmintákat tőle és erdei föld nyomait. Biztos, hogy a gyermek az autóban volt, és feltételezhető volt, hogy a tettes a város melletti hatalmas erdőbe vitte. Tettestársara utaló nyom nem volt.

Az elfogott fiatalember nem beszélt, de könnyen megijeszthető embernek látszott. A nyomozó feltételezte, hogy ha kemény kézzel bánik vele, vagy kínzással fenyegeti, beszélni fog az elkövető.

Mit tenne Ön a nyomozó helyében?

A Facebookon a Play Ingerity csoportban a szavazás eredménya a következő volt:

A szavazás és a kifejtett válaszok összefoglalója:

Összesen 3-an gondolták azt, hogy ebben az esetben is be kell tartania a nyomozónak a szabályt. A többség álláspontjának lényegét Tikk László fogalmazta meg (Mérő Lászlóra hivatkozva) „minden szabálynak van érvényességi tartománya”.

Bár akár véletlen is lehet, hozzáteszem, hogy ugyanerre a dilemmára egy olyan nemzetközi csoport, amelyben compliance, szervezeti etika és antikorrupciós szakemberek voltak, lényegesen nagyobb arányban szavaztak a szabály betartására, bár ott is kisebbségben maradt ez az opció. Az ő érvelésük Molnár Istvánéhoz volt hasonló. A megoldásként alkalmazott szabályszegés túlmutat az adott eseten. A szabályok erejét gyengíti. A szabályok betartásán pedig sok ember élete múlhat, biztonság és stabilitás. 

De talán ennél is érdekesebb, hogy mit tett az a nyomozó, aki ezt a helyzetet egy német kisvárosban megélte. Kiküldte a kollegáit a szobából, rendesen ráijesztett a tettesre, aki be is vallotta hol van a kisfiú, majd leírta egy jelentésben, hogy mit tett és lemondott. Sajnos a kisfiú már halott volt, amikor megtalálták, a rendőrtisztet pedig leszerelték. Integritás történet ez a javából!

A Elfogadható törvényszegés? bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A Facebook szavazás eredménye:

A szavazás és a Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:

A dilemma lényege nyilván arra irányult, hogy egy eltérő normákat valló kultúrájú kisebbségnek alkalmazkodnia kell-e a befogadó ország jogrendjéhez, vagy megilleti az eltérő normák érvényesítésének szabadsága. Ez különösen a muszlim normák és különösen a nők jogait illető muszlim normák esetében kényes, innen van ez a viszonylag békés dilemma. Tehát ebből a szempontból nem lényeges az egyébként jogos észrevétel, amit sokak megtettek: más az államilag szentesített házasság és más az egyházi, pl. a katolikus is. Tehát a dilemma lényegét illetően elsöprő többséggel azon az állásponton voltak a szavazók, hogy a befogadó ország normarendjét kell tudomásul venni a kisebbségnek: 35-+16=51 szavazat. A normák megválasztásának teljes szabadsága mellett öten tették le a voksukat.

A dilemma ilyen megfogalmazása sarkító és leegyszerűsítő volt, így örömmel tapasztaltam, hogy a kommentálók körében elég alapos ismeretek vannak a finomságokat illetően. Érdemes ezért a Facebook csoportban a hozzászólásokat is elolvasni.

4Kinga DrBakó and 3 others

A Jogrend bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Sok cégnél szükség lesz a hibrid munkaszervezésre, de hogyan lehet megalkotni azt az új működés módot, ami egyszerre hatékony és biztonságos a cégnek és a legjobb munkatársakat is megtartja. Dr. Pallai Katalin, integritás szakértő ad tippet a keretekre.

https://www.hrportal.hu/hr/poszt-covid_munkaszervezes-20210623.html

A Poszt-covid munkaszervezés 2 bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A legtöbb cégnek nagy kihívás volt a covid nemcsak a piacon, de a munkaszervezésben is. Részben otthonról dolgozó munkatársak, video megbeszélések és nagyrészt az elektronikus csatornákra szűkülő kommunikáció. Most a kulcskérdés, hogy mi legyen az „új normális”. Visszatérés legyen vagy inkább hibrid munkavégzés? Hiba lenne a kényszermegoldásokat elemzés nélkül tovább vinni. Helyette ki kell találni inkább, mi az, amit érdemes, ami hosszú távon segít.

Amennyiben hibrid munkára áll át a cég, egyszerre kell aktuális konfliktusokra megoldást találni és a menedzsment rendszert megújítani. Sokféle kérdésre kell választ találni.

1. Merre mozduljon el az új rendszer? Mi legyen az arány a jelenlét és távmunka között? Hol és hogyan lehet biztonsággal hibrid munkameneteket alkalmazni? Hogyan lehet az új rendszer kockázatait menedzselni?
2. Hogyan lehet az aktuális konfliktusokat és az átmenetet kezelni?  Ki dolgozhat otthonról és mennyit? Hogyan hozhatók egyensúlyba vélt és valós korábbi és aktuális előnyök és hátrányok? Hogy lehet a bejárókat védeni? Mit lehet a nem oltottakkal tenni?
3. Hogyan lehet fizikailag szétszórt munkaerőt irányítani és menedzselni? Hogy lehet a térben szétszórt struktúrában az egyes munkatársak számára releváns információt célzottan megosztani, a munkafolyamatokban és kommunikációban együttműködő rendszereket és visszacsatolási utakat kialakítani, és még azt is biztosítani, hogy az esetleges diszfunkciók és normaszegések is gyorsan kiderüljenek?
4. Hogyan lehet a távmunkát ellenőrizni? Hogyan lehet a munkatársak viselkedési kockázatát kezelni? Mit és hogy lehet ellenőrizni és számonkérni, és hogyan lehet a belső motivációt erősíteni?
5. Hogyan lehet e a kulcsembereket és tehetségeket megtartani, és a cég mellett elkötelezni?

Sok-sok egymással összefüggő kihívás, amelyekre egyszerre kell megoldást találni. Amennyiben a hagyományos hierarchikus vezetés, tervezés, szabályozás és kikényszerítés (compliance) szemléletével gondolkodunk, meg lehet bízni a HR részleget azzal, hogy tárja fel a lehetőségeket, és azután lehet hatalmi szóval dönteni. Jelen esetben e megközelítés gyengesége, hogy egy-egy szakértő és/vagy döntéshozó nem tudja se összegyűjteni, se feldolgozni a covid alatt keletkezett tapasztalatokat és az aktuális várakozásokat, így kiaknázni se tudja a lehetőségeket. Amennyiben az egyes problémákra koncentrál a munka, komoly kockázata van, hogy javítgatás és foltozgatás lesz az eredmény egy ütőképes új rendszer helyett. Ráadásul a hatalmi szóval átvitt változás gyakran ellenállásba is ütközik. Másfél év krízise alatt összegyűlt stressz, egymásnak ellentmondó várakozások és álláspontok közötti feloldhatatlannak látszó konfliktusok gyengítik majd a megvalósítást. Miközben előfordulhat, hogy a választani tudó legjobb munkatársak dinamikusabban változó cégeknél jobb vagy flexibilisebb feltételeket találnak.

De mit segít a modern integritásmenedzsment szemlélete és módszertana? A korszerű vezetés és az integritásmenedzsment (vagy etikus compliance, vagy compliance 3.0) azért tud új perspektívát kínálni, mert eszköztára a hierarchikus tervezés és irányítás helyett a közegre, kultúrára és viselkedésre irányítja a figyelmet. A működési folyamatokat elkötelezéssel erősíti.

Alaptétele, hogy az új működésmód és szabályok erejét a megalkotás folyamata erősítheti a legjobban. Legyen az belső kontrollrendszer, etikai vagy viselkedési kódex, amennyiben a működés apró részleteit ismerő munkatársak is részei lehetnek az új működés kialakításának, esély van rá, hogy jóval hatékonyabb megoldásokat találnak. Azt javasolják, ami tényleg működik, ahogy tudják és hajlandóak csinálni. Ráadásul aki úgy érzi, hogy része volt a folyamatnak, az érti és akarja is, mert hisz benne. Ha jól van a folyamat kitalálva, akkor azt is érzékeli a munkatárs, hogy a többiek is értik az új rendszert, így bízhat bennük, hogy ők is követik majd. Ettől a ponttól nem kizárólag vertikális kontroll biztosítja a szabályszerű működést, és nem egy ellenőrző vezető, aki nem lát mindent és ereje bármikor gyengülhet, hanem a munkatársak is biztosítják a rendszert kölcsönös elvárásaikkal.

Rendben, de működik ez nagyobb cégeknél is? Igen, de ez már nem a szemlélet, hanem módszertan és szakértelem kérdése. Mega cégek valósítanak meg manapság olyan folyamatokat, amelyek képesek a munkatársak bevonására és elkötelezésére. Pontos folyamattervezés és moderálás szükséges, de ha sikerül, a közös alkotás a legerősebb csapatépítő eszköz a vezetők kezében. A közös alkotás tapasztalat, arról, hogy számítok, kapcsolatokat teremt emberek, és a cég és munkatársai között, és bizalmat, hogy hasonlóan látjuk és értjük a dolgokat. Ha a menedzserek figyelnek, kialakul az is, hogy hogyan lehet az új hibrid munkát irányítani és mik azok a távmenedzsment eszközök, amiket létre kell hozni, vagy meg kell tanulni. Ettől alakul át egyszerre és rendszerként felhatalmazás, felelősség, együttműködés és ellenőrzés. A poszt-Covid munkafolyamatok kulcskérdései.

Kapcsolódó linkek:

A Poszt-covid munkaszervezés bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Hogyan döntsön az esküdtszék?

A szavazás eredménye a Play Integrity Facebook csoportban:

A Play Integrity csoportban a Facebookon a résztvevők hozzászólásai is olvashatóka. Itt csak a szavazás és vélemények összegzése:

A legtöbben azt a megoldást támogatták, ami megkerüli a morális döntést: vagy a szabályszegésért megbüntetem, a sikerért megjutalmazom, vagy eleve felmentem a szabályszegés bűne alól a sikerre hivatkozva. Eltűnődőm, hogy akkor legközelebb én is megtartom a fővezéri hatalmat, legfeljebb nem sikerül diadalt aratnom, aminek millió oka lehet. Azután, ha megtartottam a fővezéri hatalmat, nem esik nehezemre nyomást gyakorolni a szenátusra, hogy mentsen fel. Persze egyszerűbb a helyzet, ha a büntetés halál. Akkor kitüntetéssel temethetnek el.

Azért erős kisebbség ragaszkodott a törvényekhez, kilencen a kategorikus imperatívuszt követnék.

Most már sokadszor tapasztalhatjuk, hogy legtöbben a következmény alapú, utilitárius erkölcsi rendszer szerint szeretünk működni, és nem a Kant-féle deontológiai elv szerint: a szabályokat, törvényeket minden körülmények között be kell tartani. Örök dilemma. Előbbivel az lehet a baj, hogy fellazítja a közmorált, utóbbival az, hogy adott esetben túlságosan merev.

A Hős vagy törvényszegő? bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A herceg váratlanul meghal és egy idős, tisztességes arisztokrata veszi át ideiglenesen a herceg helyét. A város lakossága a herceget korábban mindenben támogató tanácsadó ellen van, most, hogy a herceg nem védi, fejét követelik a korábbi tetteiért, noha a törvény betűje szerint semmivel sem vádolható.

A tizenegyek két jogásza, akik szívből gyűlölik a tanácsadót, de csak a törvény alapján hajlandók állást foglalni, azt a jelentést terjesztik az öreg herceg elé, hogy a tanácsadó a törvény szerint nem követett el bűnt, nem ítélhető el. Az öreg herceg dilemmában van. Ő is annak a híve, hogy a törvényeket be kell tartani, és hiába van meggyőződve, hogy a tanácsadó a tanácsaival ártott az ország népének, neki a törvényt kell követnie és szabadon kell engednie a tanácsadót.

Ugyanakkor a nép bosszúért szomjazik, nagy a feszültség, és félő, hogy ha nem büntetik meg a tanácsadót, lázadás tör ki. Hosszú vívódás után dönt.

Most Ön a herceg. Hogyan dönt?

A szavazás eredménye a Play Integrity Facebook csoportban:

A Play Integrity csoportban a Facebookon a résztvevők hozzászólásai is olvashatóka. Itt csak a szavazás és vélemények összegzése:

A szigorúan a törvényt követő megoldást választotta a döntő többség (14 fő). Ugyanennyien megoldanák „okosba”, azaz, vagy száműzik, vagy elítélik, de titokban elengedik stb. Tanulságos, hogy azt az opciót senki sem választotta, hogy a lázadást elkerülendő halálra ítéli a tanácsadót. Most elárulom, hogy a dilemma Feuchtwanger „Jud Süss” című regényéből van, ahol a törvénytisztelő öreg herceg nagy lelki vívódások után halálra ítéli Jud Süss Oppenheimert, akit nagy népünnepély keretében fel is akasztanak (Többen lebuktattak, örülök). Káldos János részletes elemzésére válaszolva (bár ő ismeri a regényt) a törvények legitimnek számítottak, aminek alapján a jogtanácsosok azt mondták, hogy jogi alapon nem lehet elítélni.

A Törvény vagy népakarat bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A vezetői értekezlet után egyik beosztottad Sára ül le melléd az ebédlőben. Sára nagyszerű szakember és nagyon szorgalmas, jó munkaerő, régen dolgozik veled. Bár Sára nagyszerű szakember, de olyan speciális területen dolgozik, hogy nem adódnak gyakran rászabott állások. Büszkén elmeséli, hogy egy magáncégtől ajánlatot kapott, ami szakmailag is nagyszerű kihívást jelentene, meg jobb fizetést is, ami jól jönne a családnak. Könnyes szemmel azt is hozzá teszi, hogy úgy gondolja, hogy mégse fogja elfogadni az ajánlatot, mert erősen kötődik hozzád és kollegáihoz. Itt kezdett dolgozni az egyetem után, hihetetlen sokat tanult tőletek, és mindig támogató közösségben érezhette magát.

A kérdés e héten az, hogy te mint főnök, hogyan tudnál integránsan viselkedni? Persze szavazni is lehet, de egy brain-storming és párbeszéd érdekesebb lenne. Hátha közösen ki tudjuk találni …

A Facebook szavazás eredménye:

A szavazás és a Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:

Az előző a Bizalmas információ dilemma és ez a dilemma szándékosan nagyon hasonló volt. Mindkét esetben arról volt szó, hogy egy cég a későbbiekben leépítéseket tervez, ami egyelőre bizalmas információ. A vezetőknek nem szabad megosztani az információt az érintettekkel. Ugyanakkor komoly érv szól amellett, hogy az értintett kollegád megtudhassa, hogy mi vár rá és időben állást keressen, vagy elfogadja a kínálkozó lehetőséget.

A korábbi esetben a dilemmára koncentrálva írtuk le a helyzetet. Megmondod Kálmánnak, vagy nem? A válaszadók alapvetően a két alternatíva közötti választásban maradtak. A többség elárulta volna a bizalmas információt. Kétharmaduk valamilyen felelősségelhárító stratégiával, és egy harmaduk a titoktartási szabály sima megszegésével.

E héten a dilemma leírását pontosítottuk és a kérdést is megváltoztattuk. Nem elvi álláspontot, hanem megoldást kerestünk. A kérdés az volt, hogy hogyan tudnál integránsan viselkedni az adott helyzetben? Emellett szavazás helyett érvelésre bíztattunk mindenkit. Érdekes tapasztalat, hogy először egy megoldás kereső a párbeszéd indult el arról, hogyan lehet Sára érdekét védve az új kihívás felé terelni. A később induló szavazás minkét alternatívája is erre vonatkozott. A probléma megoldó kérdés kiszabadította a gondolkodást a dilemma bináris alternatíváiból és ezzel a hárításokból is.

Éles helyzetekben pont ez történik, ha ki tudunk szállni a tépelődésből és egy döntést bevállalni, akkor válunk képessé a konstruktív és integritásunkat is megőrző cselekvésről gondolkodni. Ezért is valljuk, hogy az etikus cselekvés gyakran felelősség és bátorság kérdése.

A Fenyegető elbocsájtás bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Magyarországon sok a fertőzött kullancsok, ami nagyon veszélyes. Ezért alakult ki a gyakorlat, hogy óvodák, bölcsődék kertjében, játszótereken egy kullancsokat megölő szerrel, Actelic 50 EC-vel permeteztek. Sokáig ez volt az egyetlen kullancsírtó permetezésre engedélyezett szer Magyarországon, és hatásos is volt. Törvényváltozás miatt, néhány éve azonban éve ez a szer -bár forgalomban maradt és más célokra engedélyezett – már nem engedélyezett közterületi permetezésre. Így jelenleg nincs Magyarországon olyan szer, amely legálisan használható közterületi kullancsirtásra.

Ön polgármester, az önkormányzati óvoda vezetője azzal a javaslattal áll elő, hogy van egy engedélyezett levéltetű permet (Decis Mega), ami szintén megöli a kullancsokat és talált egy gázmestert, aki bepermetezi ezzel a szerrel az óvoda fáit, hogy a gyerekeket megvédhessék. Az óvoda kertjében nincs levéltetű, ezt az igazgató is mondja és Ön is tudja. Elfogadja a „kegyes csalást” és befogadja a számlát a levéltetű permetezésről?

Szavazhat, megoszthatja véleményét és megnézheti a Facebookon a Play Integrity csoportban, hogy mások mit gondolnak erről a dilemmáról.

A Kullancsírtás dilemma bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Amikor a vezetőség megint összeült, felmerült, hogy elbocsátásokról fognak dönteni. Lajos jóban van az egyik vezetővel, aki rendes ember és elég szószátyár. Rákérdez, hogy őt érinti-e a dolog. A főnök elárulja, hogy ha elbocsátás mellett döntenek, akkor az ő csoportjából Kálmánt lapátra teszik, de szavát veszi, hogy ez köztük marad. Ebéd időben Kálmán rákérdez Lajosra, hogy mit tud arról a pletykáról, hogy el akarják küldeni.

Hogy dönt, mit válaszol Kálmánnak?

A Facebook szavazás eredménye:

A szavazás és a Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:

Összesen 60 szavazat érkezett. A túlnyomó többség (49) diplomatikusan elárulná az elbocsátás veszélyét, tehát az adott szó szigorú betartásával szemben a szolidaritást választaná. Legtöbben Hulesch Bors ravaszul bújtatott és közben felelősségelhárító megoldását támogatták (26), de a második leggyakoribb megoldás (13) a titoktartási ígéret sima megszegése. Heten voltak, akik az adott szavukat tartották fontosabbnak és letagadták, hogy bármit is hallottak volna az elbocsátás felől, négyen pedig a „se megerősíteni, se cáfolni nem tudom” típusú kitéréshez folyamodtak.

A véleményt is írók között viszont izgalmas párbeszéd alakult. Egyrészről a cég munkaerő stratégiájáról ütköztek érdekes vélemények. Mi tisztességesebb, vagy kedvezőbb a munkatárssal szemben, ha ingadozik a megrendelés, a munkaviszony, vagy a szerződéses viszony. Másrészről arról, hogy mit mondanának Kálmánnak. Nem volt kérdés szinte senkinek, hogy dilemmával áll szemben. Korábban már szó volt róla, hogy ilyen helyzetben a döntés komoly felelősség, mert nincs tökéletes döntés, valamelyik elfogadott elvvel mindenképpen szembe megyek. Még akkor is, ha azt mondom kérdezze meg a főnököt, hiszen egyrészről ezzel is elárulok valamit, másrészről ő nincs vele olyan viszonyban, mint én. Ezért vagyunk hajlamosak a döntést hárítani. Vagy kibújni, vagy lavírozni a lehetőségek között, vagy azzal hárítani a felelősséget, hogy csak a hírnök szerepét vállalom.

Az eddigi szcenáriókat alapvetően etikai mérlegelésre írtuk. A következő dilemmában, kicsit változtatunk a kérdésen. Pontosítjuk a szcenáriót és olyan új kihívást írunk majd szerdán, ahol nem elvi álláspontot, hanem megoldást keresünk: hogyan tudnák integránsan viselkedni az adott helyzetben?

A Bizalmas információ bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.