„De Prométheusz nem rémült meg Zeusz fenyegető üzenetétől. Vállalta a még nagyobb kínok kockázatát, mert tudta, hogy a kíméletlen fenyegetés az elnyomó hatalom gyengülésének a jele már. Mindig erősebb az, aki néma megvetéssel tűri az ostoba erőszak garázda önkényét, és jaj annak az elvakult zsarnoknak, aki nem látja sem az erőszak nyomorult korlátait, sem pedig a hatalommal szemben mindig közömbös, tiszta tudás nyugodt fölényét. Mert a hatalom és a tudás nem nagyon szívelik egymást – egyik se sokba veszi a másikat -, és mégis: egyik sem lehet meg a másik nélkül. A hatalom tudás nélkül vak erő csupán, amely könnyen saját vesztébe rohan. A tudás pedig – bármilyen tiszta legyen is – önmagában, ha nem támogatja a hatalom ereje, tehetetlen, leláncolt Prométheusz, szenvedő titán.”

Dr. Szabó Árpád akadémikus, klasszika-filológus, az ókori irodalom és történelem egyik legkiválóbb magyar tudósa 1966-ban, „Aranygyapjú” című könyvében írta le ezeket a sorokat. Nem kis bátorság kellett ehhez kevesebb, mint tíz évvel évvel az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után, amikor a szovjet tankokkal visszatérő kommunista hatalom brutális megtorlásokat hajtott végre, valamint értelmiségiek tízezreit – köztük az én édesapámat is – rúgták ki az állásukból csupán azért, mert nyíltan szimpatizáltak a forradalom eszméivel.  A forradalom idején betöltött szerepe – a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészkara Munkástanácsának egyik vezetője volt – miatt Szabó Árpádot eltávolították egyetemi tanári állásából. Évekig más munkahelyre sem vehették fel. Ettől kezdve sokáig nem egyetemi, hanem „középiskolás fokon” osztotta meg hatalmas tudását. Az „Aranygyapjú” című művében ókori görög elbeszéléseket, mondákat költött újra, így próbálta közelebb hozni a fiatalokhoz a görög kultúrát, és az abban gyökerező humanista értékeket. A fia, Szabó József általános iskolai osztálytársam volt. 55 év távlatából is emlékszem, hogy az egyik magyar vagy törtélem órán milyen büszkeséggel tartott kiselőadást édesapja akkortájt megjelent könyvéről. Én csak most olvastam el a könyvet. A 223-224. oldalak fordulóján találtam rá az idézett szövegre. Nyilván azt gondolta a szerző, hogy itt már lankad a cenzor figyelme, és el tudja juttatni – a saját életével hitelesített – üzenetét az olvasóknak. Kiknek is? Elsősorban az antik történelem iránt érdeklődő tizenéveseknek, azaz a jövő értelmiségének. Bölcs rafinériával találta meg a lehetőségét annak, hogy katedrájától megfosztva is értelmiségieket neveljen.

A szakirodalom szerint annak az embernek van integritása, aki azt mond, amit gondol, és a szavai szerint cselekszik, azaz nincs benne semmi kétszínűség, hamisság. Szabó Árpád példája azt mutatja, hogy van ennél is több, amikor valaki ellenséges közegben is megvallja, ami a meggyőződése, valamint keresi és megtalálja ennek a lehetőségét, esetünkben egy elnyomó hatalom cenzúrájának a rését. Ehhez már nem elég a jellemszilárdság, a belső tartás, szükséges a bátorság is.  

A Kimondani az igazságot bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A képzés során izgalmas párbeszédben, együtt gondolkodva, vitatkozva, megismerünk meg és alkalmazunk olyan fogalmakat, kereteket és módszereket, amelyek segítenek nehéz etikai kérdések mérlegelésében. A dilemmákon keresztül, magunkat is mélyebben megismerjük, és eszközöket kapunk ahhoz, hogy a saját utunkat jobbá tegyük.

Részletes leírás és bejelentkezés itt

A kurzus 2023. február 23-án 19.00 órakor kezdődik. Majd hat csütörtök esti alkalom következik. Hat izgalmas, másfél órás beszélgetés, ahol nehéz etikai dilemmákból indulva beszéljük meg az alkalmazott etika alapgondolatait és a hivatásetika, üzleti- és közszolgálati etika alaptételeit és olyan módszereket ismerünk meg, amelyek segítenek nehéz döntési helyzetek végig gondolásában. Mindez közérthető formában és a gyakorlatban alkalmazható gondolati kereteket és módszereket mutatva.

A hat alkalom témái:

1. Alapgondolatok és alapfogalmak:
   1. Etikai mérlegelési perspektívák
   1. Dilemmák, amikor az etikai perspektívák alapján egymással ütköző következtetésekre jutunk
   1. A „gyors” ösztönös és érzelmi reakciók és a „lassú”, racionális mérlegelés szerepe az etikai döntésekben
   1. Racionalizálás és más döntési csapdák
2. Személyes dilemmák és módszerek nehéz helyzetek véggigondolására:
   1. Mérlegelési lépések és folyamatok, amik segíthetnek
   1. Társak szerepe a mérlegelési folyamatokban
   1. „Tesztek” a megoldási alternatívák ellenőrzésére
   1. Meghatározó személyes döntések – döntő pillanatok, amik hatással vannak a további utunkra
3. Hivatásetika:
   1. Hivatásetikai dilemmák különböző területekről
   1. A hivatásetika társadalmi szerepe, természete és alapvető elvei
   1. Hivatás etikai kódexek szerepe és működése
   1. A személyes és hivatásetikai mérlegelés lehetséges konfliktusai
4. Közszolgálati etika, integritás és korrupciómegelőzés:
   1. Etikai dilemmákon keresztül a közszolgálati etika alapvetései
   1. Korrupció elméletek és hatásaik az antikorrupciós stratégiákra
   1. Integritásrendszer: nemzeti, szervezeti és személyes integritás összefüggései
5. Etikus vezetés és üzleti etika
   1. Alapvető üzleti dilemmák és mérlegelési perspektívák
   1. Viselkedésetikai megfontolások
   1. Lehet-e és érdemes-e etikusan vezetni és működni egy korlátozottan etikus világban?
6. Az én utam
   1. Saját tapasztaltok elemzése: etikai önismeret
   1. Mire érdemes figyelnem nehéz döntési helyzetekben?
   1. Értékválasztások és az út, amin járok
   1. Etika és életminőség

Minden beszélgetés után felkerül egy összefoglaló és más olvasnivalók a kurzus oldalára. Azért csak a beszélgetések után, hogy szabadabban tudjunk együtt gondolkodni az egyes témákról. Meggyőződésem ugyanis, hogy ha együtt gondolkodunk, vitatkozunk, együtt fedezzük fel a különböző lehetséges álláspontokat és egy ilyen alkotó párbeszédben alakítja ki mindenki a saját álláspontját, akkor mélyebben megérti a témát és használhatóbb tudást kap. Ráadásul azt őriz meg, amivel egyetért.

Ha ez után olvassa az összefoglalót, az már azt fogja visszaidézni, ami neki fontos és talán segít mindazt összerendezni is, ami elhangzott.

Azért fontos nekem, hogy így tanítsak, mert a döntésekig mindenkinek magának kell eljutni, én csak fogalmakat, kereteket és módszereket tudok mutatni, amelyek segíthetnek az úton.

Remélem találkozunk!

A Dilemma-beszélgetések a Webunin bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

A kurzust azért készítettem, mert ma Magyarországon a céges gyakorlatban alig ismert ez a megközelítés, pedig a nemzetközi tapsztalataim szerint megkérdőjelezhetetlenül korszerű és hasznos. Célja a vállalkozás, cég, szervezet belső konzisztenciájának és biztonságnak megteremtése, kollektív értékteremtő képességének erősítése rendszerszerű, folyamatos „apró munkával”.

Bár az integritás-menedzsment, mint módszer kialakulása az antikorrupciós törekvésekhez kapcsolódik, és ma Magyarországon is legtöbbször ennek kapcsán esik szó róla, véleményem szerint az integritás és integritás-menedzsment sokkal tágabb vonatkozásban értelmezhető. Nem valaminek a megakadályozására, hanem egy állapot létrehozására irányul. Ebben a kurzusban az integritás-menedzsmentnek ezt a pozitív, alkotó oldalát kívánom bemutatni, amelynek célja egy erős, reziliens (dinamikusan alkalmazkodó) szervezet építése. Egy olyan cég vagy szervezet fejlesztése, amely összhangba tudja hozni értékeit, céljait, működési szabályait, valamint a szervezeti és munkatársi viselkedéseket. Ahol a compliance, azaz a megfelelőség állandó állapot.

A célom az, hogy megértessem az integritás-menedzsment alapelveit és bemutassam a legfontosabb eszközeit. Megismertessem ezt a vezetői- és irányítási megközelítést, felkeltsem az érdeklődést az integritás-menedzsment vállalati alkalmazása iránt, és kedvet csináljak ahhoz, hogy a témáról hamarosan megjelenő részletesebb és mélyebb kurzusaimat is meghallgassa.

Ha kérdése van, vagy a kurzus után szeretne velem a témáról röviden beszélni, kérem, jelezze! Találkozzunk az MS Teams platformon egy rövid beszélgetésre!

A kurzus a webuni.hu oldalon a következő linken érhető el.

A Mit jelent az integritás-menedzsment? bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Ön mit gondol?

A Faceboo Play Integrity csoportjában a résztvevők így szavaztak:

És az összegzés:
Nem sok mindent kell összegezni, a szavazók 95 százaléka indokoltnak ítélte a tanárok tiltakozását. Egy kérdés merült fel Cékus Jób részéről: Ez erkölcsi vagy jogi kérdés? A magam részéről elválaszthatatlannak tartom a jogot az erkölcstől.

A A tanárok felelőssége bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Mit tesz Ön?

A kérdésre adott szavazatok a Play Integrity játékban a Facebook-on:

És az összefoglaló:

Dilemmánkat, mint oly sokszor az életből vettük. Egy webshop „pókocska fújócskát” akciózott. A termék azt ígérte, hogy megöli a pókokat és 40 napon át biztosítja, hogy vissza se költözzenek. Az ajánlatra a Facebookon néhány olvasó felháborodva reagált.

A mi játékunkban a lepókbarátabb-nak azok a válaszok tűnnek – összesen 17 % – amelyek el elviselnék és hagynák a lakásban a pókokat, ha már beköltöztek.

A legnagyobb csoport, a szavazók (57%) és válaszolok több mint fele, megfogja/ná a pókokat és kivinné a kertbe. Ezzel a megoldással szemben Korbuly Ádám azt a tapasztalatát osztotta meg, miszerint alapos takarítás mellett is újra beköltöznek a pókok. Így e megoldás mellett lelkiismertünk nyugodt, de a dolog nincs elintézve, mert jó eséllyel néhány nap múlva érkezik a következő pók-csapat.

De hát erre is volt megoldás: kiviszem, majd befújom a helyüket. (6%) Jobb érzés a helyét fújni, mint a pókot. Kicsit olyan, mint az elszabadult vasúti kocsi esete, amire talán még sokan emlékeznek.

Mindössze 17 % választotta a spray által kínált kényelmes megoldást, ami megöli a pókot és elriasztja a következőket. Káldi Lívia meg a porszívót használja, ami ki tudja, hogy kellemesebb halál-e a szegény pókoknak.

Érdekes, hogy egyedül Regőczi Miklós vetette fel, hogy a pók veszélyes is lehet, de ő is csak közvetve egy betiltott pókbarát ausztrál rajzfilm esetét idézve.

A kommentekben, alapvetően pók-védő párbeszéd a vége felé, fordult ellenkező irányba: miért kellene a pólókat a lakásban másként kezelni, mint a fülbemászót, hangyát, muslicát, legyet meg egeret?Érdekes lenne kipróbálni, hogy milyen válaszok érkeznének, ha ebben a formában tennék fel a kérdést egy másik csoportnak. De ezt itt már nem lehet. Pedig érdekes tanulság lehetne a keretezés hatalmáról, ami etikai kérdések esetén is számottevő.

A Mi legyen a pókokkal? bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Olena Zelenska, az ukrán elnök felesége szerepel az e heti online Vouge címlapján és róla szól a „cover story” A bátorság portréja címmel. A lapban további képek róla és Zelenski elnökről, most on-line, később majd a nyomtatott számban is. A képek, a protré és az interjú Kijevben készült. A Portré az elnöki pár útját is bemutatja, az interjú részekben Zelenska az ukránok szenvedéseiről, bátorságáról és kitartásáról beszél.A megjelenés komoly vitát gerjesztett. Neves nyilatkozók sora dicsérte, mások mélyen elítélték. Ön melyik táborhoz tartozik?

A Facebookon a játékban résztvevők a következő módon szavaztak:

A szavazást és kommenteket így összegeztük:

A mi szavazóink 88%-a és a véleményüket kifejtők is helyesnek tartották Zelenska megjelenését a Vouge-ban. Az érvelés tiszta. A háború nemcsak a fronton zajlik, hanem közvélemény formálásban is. A Vouge megjelenés széles elit réteget ér el, és jó eséllyel növeli és erősíti az Ukrajnát támogatók táborát.

A megjelenést azért tettük fel dilemmának, mert a nemzetközi sajtóban és közösségi médiában nagy volt a Zelenskát elitélő tábor is. Mivel itt nem jelent meg ilyen vélemény kifejtve, leírok én néhány ellenvéleményt is. A finomabbak, csak azt kérdőjelezték meg, hogy segíti-e Ukrajnát ez a megjelenés. Ízléses-e, hogy a a Frist Lady egy divatlap címlapján „pózol” miközben hazája népe a háborúban szenved. A hangosabbak azt vetették fel, hogy Zelenskiék hülyét csinálnak a támogatóikból, amikor a Vouge-gal fotóztatják magukat, miközben miliárdos támogatásokat kapnak. Bár senki nem ismert tényt, ami azt bizonyítaná, hogy fizetett hirdetés a megjelenés, még azzal is meggyanúsították őket, hogy a támogatásokból fizették.

Más kritikusok a First Lady szerepének méltóságával tartották összeegyeztethetetlennek a Vouge címlapján való megjelenést, alapvetően azon hagyományörző felfogás alapján, amit Kallo Miklos szellemesen írt le véleményében. Végül volt olyan politikus is, aki azon bukott ki, hogy egy First Lady széttett lábbal néz a kamerába.

Pedig a fotókon Zelenska nem “pózol”. Semmi túljátszott, “femme fatal” gesztus, nincs erős make up, fotoshop, se milliókat erő ruhák. A címlapon az ukrán parlament lépcsőjén ül Kievben (!) Homokzsákokkal megtámasztott oszlopok előtt. Laza, fekete nadrágban, lapos cipőben, egyszerű blúzban, a térdére könyökölve, és pont azzal az erőt sugárzó, eltökélt tekintettel néz egyenesen a kamerába, amit férfiak esetében a magabiztos, nyugodt erő vizuális jelképeként szoktak használni. A képeken ukrán designerek egyszerűségében elegáns ruháit viseli. A fotókat Ann Lebowitz, a világhírű fotóművész készítette, aki az elnök és a First Lady képein a küzdelem méltóságát jelenítette meg. A szöveg a harcról, szenvedésről és küzdelemről szól miközben személyes arcélt ad a First Ladynek. A férje mellett társként állõ erős asszonyét. A megjelenés így amellett, hogy a háború szörnyűségére hívja fel a figyelmet, azt a korszerű nyugati és egyben Európai női identitást sugározza, ami Zelenski narratíváját támogatja, miszerint Ukrajna Európához tartozik.

Zelenska a támadások után a BBC újságírójának azt nyilatkozta: „Milliók olvassák a Vouge-ot. Közvetlenül tudtam hozzájuk szólni. Abban hiszek, hogy fontosabb tenni valamit, amiért kritizálnak, mint semmit se tenni.”

Ugyanakkor érdemes idetenni egy Instragramm bejegyzést is, ami a vitaott címképet a konzervatív kritikusoktól eltérően elemzi:

A Botrány vagy nagyság bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Kérdés, hogy etikus-e a szülők részéről, akik nem akartak több gyermeket, hogy megszületett beteg gyermekük megmentése érdekében ezt a folyamatot vállalják?

A Facebook Play Integrity csoportban a szavazás eredménye a következő volt:

Bár a dilemma leírásában együtt szerepelt, teljesen igaza van Ringwald Gábornak, hogy nem mindegy, hogy a köldökzsinórvérből vagy csontvelőből nyert őssejt-, vagy szervdonor lesz-e a második gyermek. Az őssejt adomány esetén, a gyermek ugyanis nem károsodik. Persze ebben az esetben is dönthet úgy a szülő, hogy nem vállal egy második gyermeket, hogy megpróbálja megmenteni első gyermeke életét, vagy, hogy az embrió genetikai szűrését, vagy a mesterséges megtermékenyítést elutasítja. Érdekes, hogy a mi szavazóink nagyobb része nem a születés előtti orvosi beavatkozást utasították el vallási, vagy orvosetikai érvek miatt, hanem tisztán elvi álláspontot választottak: „gyermeket nem etikus eszköznek tekinteni”. A szavazók valamivel kisebb része etikusnak tartotta a második gyermek vállalását, mert esélyt ad az első életének megmentésére. Van-e ennél nyomósabb érv bármire egy szülőnek? És jelenti-e ez azt, hogy eszköznek fogják tekinteni a születendő gyermeket? Ad abszurdum, lemondanánk róla, az őssejt megszerzése után? Vagy egész életében „csak” az eszközt fogják látni benne? Vagy az első gyermekük megmentéséért egy másodikat is vállaló szülőkről inkább az feltételezhető, hogy mindent megtesznek, amit tudnak a gyermekeikért? És ahogy Káldos János írja pozitív identitást próbálnak építeni az első döntésből.

E dilemmának hatalmas irodalma van. Az ellenzők egyik érve a mi vitánkban is felmerült: a gyereket eszköznek használják. Úgy gondolom, ez nem az adott vészhelyzeten múlik, szülők hagyományosan hajlamosak eszköznek használni a gyereküket. Ez morális mentalitás kérdése, azt meg ne jogszabály döntse el.Az ellenzők másik általános érve, ami nálunk nem merült fel, hogy „dizájner bébik” gyakorlatához vezethet ez az eljárás. A veszély fennáll, de nem az ilyen esetek miatt, hanem mert sokan hajlamosak a „dizájnerségre” – gondoljunk csak arra az általános gyakorlatra, hogy a lány csecsemőktől megszabadulnak.

A harmadik ellenérv véleményünk szerint még ennél is megalapozatlanabb: az ilyen gyerek fizikailag és/vagy lelkileg sérül. Előállhat ilyen eset, de ehhez sem kell az itt taglalt eljárás. Gyerekek hátrányos megkülönböztetésének óriási kulturális hagyományai vannak.

Azt hiszem, hogy a „zsigeri” elutasítás jó példa Jonathan Haidt morálpszichológus gondolatmenetére, miszerint vannak konvencionális tabuk, amik ösztönösen ítéletre késztetnek bennünket, de nem tudjuk racionálisan megindokolni. Erre volt példa egy korábbi dilemmánk az incesztussal kapcsolatban.

A Életmentő testvérek bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Tavaly így egy bejelentő 50 millió dollárhoz jutott. Felmerült a kérdés, hogy jó-e és kell-e ez a rendszer és nem kontraproduktív-e?

A Facebook Play Integrity csoportjában így szavaztak:

A whistle blower említése most is – mint oly sokszor a régiónkban – előhívta a besúgók emlékét, de Bakos Béla gyorsan tisztázta a különbséget az „átkos” besúgója és a közérdekű bejelentő között, aki a törvénytelenségek feltárását segíti.

A másik kérdés, amit a hozzászólások tisztáztak a személyes kockázat és áldozatvállalás volt. Kalló Miklós több híres példát is említ (Elon Musk, Zuckerberg, John Oliver), akik komoly bosszút álltak az ő cégeik whistle blower-ein, és belinkelt egy angol Wikipéda bejegyzést is SLAPP (strategic lawsuit against public participation= stratégiai per közösségi részvétel ellen) ügyekről, vagyis olyan perekről, amiket a kritikus hangok és bejelentők megfélemlítésére, vagy tönkre tételére indítanak a kritizált hatalmasságok. A SLAPP gyakorlat annyira elterjedt, hogy egyre több országban hoztak már anti-SLAPP törvényeket és az Európai Unióban is vizsgálják egy anti-SLAPP irányelv kidolgozását a demokrácia és szólásszabadság védelmében.

Mivel úgy tűnik e héten komolyabb vita helyett egy tisztázó játékba kerültünk, én egy másféle forrást osztok meg, mint a hozzá szólók, ami ráadásul magyarul is hozzáférhető. A Serpico című film, amit ide is linkeltem, gyönyörűen mutatja be egy whistleblower sorsát, Al Pacinóval a fő szerepben. Ha bárkinek még kétsége van az áldozatról, nézze meg!

A A bejelentő jutalma bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Kate Clanchy – egy angol tanár, író és költő, aki évtizedekig tanított egy londoni szegény negyed állami iskolájában – 2019-ben publikálta életrajzi regényét „Gyerekekről, akiket tanítottam és arról, amit tőlük tanultam” címmel. Óriási siker volt. Őszinte, inspiráló írásként ünnepelték a kritikusok és még Orwell Díjat is nyert vele.

Később azonban támadások érték: a támadók egyes gyerekek bemutatását rasszistának és megbélyegzőnek tartották, és felháborodásuknak adtak hangot, hogy a kiadók világa nem veszi figyelembe az ő álláspontjukat és érzékenységüket. Az írónő rövid védekezési próbálkozása után, a kiadó bejelentette, hogy az író a „sajátos érzékenységű olvasók” javaslatai alapján javítani fogja a könyvet.

Ön mit gondol?

A Facebook-on a Play Integrity csoportban így szavaztak.

A szavazók és hozzászólók többsége az írói szabadságot védte. Mindössze 3 szavazó és egy hozzászóló tartotta jogosnak az igényt, hogy olvasói csoportok érzékenységére is tekintettel legyen az irodalmi mű szerzője és kiadója.

Bár a beszélgetésbe bekerült az etnográfia is, nem kérdés, hogy itt életrajzi regényről van szó. Egy olyan író tollából, aki egy londoni szegénynegyedben tanította azokat a gyerekeket, akikről ír. A tehetségesebbek irodalmi publikációit is támogatta, miközben ismert író és költőként publikált és számtalan irodalmi díjat nyert. Bár én nem olvastam a könyvet, de a szerző munkássága alapján feltételezem, az elfogadást és empátiát, és azt, hogy az alkalmazott leírások és jelzők a helyzetek érzékeltetését szolgálták. Nevek nélküli történetek, villanások emberi sorsokból és helyzetekből, amiből – ahogy a könyv címe is utal rá – az írónő úgy érezte, hogy tanult és gazdagodott.

A történet érdekessége szerintem nem is a hangos felháborodás. A kritika, ha párbeszédet indít, szintén a tanulást szolgálhatja. Számomra a rémísztó ebben a történetben az, hogy párbeszéd helyett, a kiadó és írónő is nyilvános bocsánatkérésre és a könyv javítására kényszerült. Ray Bradbury, a 451 fahrenheit szerzője írta, hogy sokféle módja van a könyvégetésnek.

A Írói szabadság? bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.

Az ingyenes tesztelés fontosságában addig mindenki egyetértett, amíg nem volt elég oltás. Most, azonban már mindenki számára elérhető az ingyen oltás akár előre jelentkezés nélkül is. Oltó buszok cirkálnak, oltópontok létesültek bevásárló központokban, és vannak városok, amelyek az oltást a fiatalok találkozó helyeire viszik (strandokra, diszkóba, klubokba), hogy minél könnyebbé tegyék az oltást, annak, aki hajlandó. Mégis sokan vannak, akik nem fogadják el az oltást.

Ebben a helyzetben politikai vita indult. Az egyik álláspont szerint be kellene szüntetni az ingyenes tesztet azok számára, akik olthatóak lennének. Aki nem akar oltást viselje legalább a tesztelés költségét, ami az oltatlanok számára jelenleg sok helyre a belépés feltétele. A másik tábor az ingyen teszt fenntartása mellett érvel, mert azzal a jelenleg az esetek 50%-át kitevő tünet mentes esetek is karanténba kerülnek.

Ön melyiknek adna igazat?

A Facebookon a Play Integrity csoportban 14-en arra szavaztak, hogy fenn kell tartani az ingyen tesztelést mindenki számára, hogy mind több esetet ki lehessen szűrni. 12-en padig arra, hogy ha valaki nem fogadja el az ingyen oltást, viselje a tesztelés költségét.

Így közel azonos volt e héten a szavazók két tábora. Kettővel többen tartanák fenn az ingyen tesztet, és az álláspontokat kifejtők is emellett érveltek. Balogh Gábor racionális gondolatmenete hibátlan: nem kérdés, hogy a tesztelésből nyert információ értéke meghaladja a tesztelés költségét, így azt közpénzből fedezni védhető. Különösen addig volt ez így, ameddig nem volt elegendő oltás, hiszen akkor ez volt ez egyik eszköz a fertőzések csökkentésére. Most azonban a tesztnél hatásosabb az oltás. Sőt a nagy arányú oltás az egyetlen remény a covid leküzdésére.

Érdekes módon a másik táborból senki nem fejtette ki a véleményét. Feltételezhető, hogy közülük többen nem büntetésnek tekintették a költségtérítést – mint ahogy Molnár István feltételezte – hanem az oltást visszautasító döntés következményeként. Mások, vélhetően abban is reménykedhettek, hogy ha drága dolog visszautasítani az oltást, többen szánják rá magukat. Így nő az esély, hogy egyre kevesebb bajt okoz a covid mindannyiunknak.

Az Európában egyik letöbbet ingyenesen tesztelő Ausztriában még nincs végleges döntés. Németország már döntött, hogy októberben megszüntetik az ingyen tesztet azok számára, akik olthatóak lennének. Egyik ország se teszi általánosan kötelezővé a covid oltást, de a tesztelés költségét ráterheli az elutasítókra. Márpedig az oltatlanok teszt nélkül ebben a két országban egyre kevesebb helyre léphetnek be. Ugyanakkor a kórházi ápolást továbbra is a közösség viseli annak ellenére, hogy a kórházak terhelését már túlnyomó többségben a nem oltottak okozzák. Ez abszolút egybecseng azzal, hogy dohányosok, alkoholisták….. önrombolók kezelésekor se kérdezi senki, hogy tehetett volna-e az illető bármit azért, hogy az állapotát elkerülje.

A Covid teszt dilemma bejegyzés először Dr. Pallai Katalin | Vezető képzés | Etikus vezetés | Szervezetfejlesztés-én jelent meg.